Esküvői fieszta. Előadás az esküvőig vezető útról, a vágyról, a testiségről. Egy modern násztáncok világa tárul elénk, melyben három szerelmi történet bontakozik ki, a másik kiválasztásától a beteljesüléséig. A szerelem persze mindenkinek mást jelent, másképp éli meg, mást vár tőle, s mást ad magából az érzésbe.
A történet főhőse – írja Örkény – özvegy Orbán Béláné, az ő véget nem érő vitájával, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedésével. És mindenkivel, aki körülveszi. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra.
A Szedjetek szét című előadás Domonkos István életművén alapszik. A költő még a hetvenes években hagyta el szülőföldjét, a Vajdaságot, ám önkéntes emigrációjában született szövegei arról tanúskodnak, hogy soha nem volt képes teljesen elszakadni tőle. Talán legismertebb műve, a Kormányeltörésben című poéma a mindenkori emigránsok, gastarbeiterek balladája. Máig sem veszített aktualitásából, sőt talán időszerűbb, mint valaha.
Jon Lonoff amerikai színházi ember. Játszik,ír,rendez. A Centiről centire c. darabja bizonyítja, hogy a szerelem minden formában és méretben létezik. A New York-i kritikák azt írták róla: „Ez az a szellemes és komolyan vett vígjáték, amelyre minden évad vár.”
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.
Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.
„Mindenki azt várja, hogy elkezdődjön az élete, mielőtt véget érne.”
Mennyit bír el egy kapcsolat? Vissza lehet-e még találni egymáshoz, ha a közös élet már csak rutin és hallgatás? És lehet-e igazán élni, ha közben mindig másokkal vagyunk elfoglalva – saját magunkkal viszont sosem?
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
Gálvölgyi János „Pályáról, társakról, példaképekről” 2025. szeptember 22-én hétfőn 19.00 órától a miskolci Tudomány és Technika Háza TTH Színpadán, az ősz nyitó előadásán.
„A képzelet ősi szava, a maya, ami egyet jelent a mágiával, lelkünk varázshatalmával, amivel meg tudjuk szépíteni, és el is tudjuk rontani életünket. A sorsalakítás művészetéről kívánok beszélni.” (M.P.)