Drámairodalmunk egyik alapműve Vörösmarty műve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. Színházaink műsorán folyamatosan szereplő alkotás, az előadások stílusa korszakról-korszakra változik a mesei ábrázolástól posztmodern kompozíciókig.
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Élt egyszer egy király a királynővel és lányukkal, a kis hercegnővel, akit Klárának hívtak. Boldogan éltek így együtt, ám egy nap a király szomorú lett, mert elvesztette a boldogságát. Klára mindenáron szeretné megtalálni, hogy édesapja megint boldog legyen, ezért útnak indul..
Mindenki volt fiatal, de kevesebben voltak ötvenesek. Mi most azok vagyunk! És visszarepítünk mindenkit korosztályunkból azokba évekbe, amikor készülődött a rendszerváltás, amikor ismerkedtünk a Nyugattal, amikor minden csoda megtörtént.
1985, Amerika. Egy világ és gyermekei. Tony Kushner 1991-ben írt, mára klasszikussá vált Pulitzer-díjas amerikai eposzának szereplői egy széttagolódott és összeomlással fenyegető világban, a kétélű szabadságeszményt hirdető reagani Amerikában szeretik és elhagyják, kerülik és mégis lépten-nyomon megtalálják egymást – és vele a személyes és társadalmi megváltás reményét.
Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról, Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legnépszerűbb musical. A könnyed, humoros történet mögött azonban ott húzódik egy sokkal fájdalmasabb..
Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről.
Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.
Cyrano, a kötekedő, nagyszájú, sziporkázóan szellemes párbajhős és költő, az érzelmes szívű, önfeláldozó, csúnyaságában is büszke lovag. Cyrano beleszeret a csodálatos gyönyörű hölgybe, Roxane-ba, ám őt természetesen a szép, fiatal és vidéki Christian érdekli, de a lány elvárása, hogy a fiú ragyogó szerelmes verseket írjon hozzá, Christian ezzel a képességgel nem rendelkezik – de Cyrano igen.
Babszem Jankó a hüvelyknyi nagyságú mesehős népmeséink egyik legkedveltebb alakja (számtalan néven ismert, nem csak a magyar, hanem az angolszász és német – Grimm mesékben is: Hüvelyk Matyi, Borsszem Jankó, Pöttöm Palkó).
Parányi termetével, óriási erőt és ravasz furfangosságot egyesítő csodás természetes komikus, és veszedelmes kalandokba sodorják - ezekből kalandokból írt mesét Pavlovits Miklóssal Márkó Eszter.
A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani.
Egy kiváló színpadi szerző remek karakterizáló képességével és humorával megrajzolt tündéri világ kel életre egy különlegesen izgalmas szereposztásban, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művészek előadásában.
Bízunk benne, hogy izgalmasnak találják majd ezt az 1970-es években játszódó történetet. A kis erdei házba furcsa, nem várt vendégek érkeznek. Kinek, mi a célja a whiskys üveggel? És a gyönyörű asszonnyal? Talán Agatha Christie megoldhatná a csavarokban gazdag történetet, de ez most önökre vár. Izgalom, túlfűtött várakozás, hidegvérű gyilkos, nyugtalanság, zaklatottság, rettegés..
Idén sem marad el a Könyvszalon és vele együtt az egyik legsikeresebb eseménye, a Drámaverseny sem.
A kreativitás és alkotás turbó üzemmódba kapcsol és ahogy az lenni szokott, három csapat verseng a közönség és a zsűri elismeréséért. A feladat nem egyszerű, a rendezőknek a Kisalföld napilapban megjelent szalagcímek alapján kell írni és rendezni egy darabot két nap alatt, aminek sorsáról a közel 700 fős közönség dönt.
A hat fős csapatok élére külön csapatkapitányok is kinevezésre kerültek, akik extra feladatok megoldásával vagy elbukásával hozhatják előnyösebb vagy akár hátrányosabb helyzetbe csapatukat.