Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
Szepes Mária és Hamvas Béla írásaiból összeállított, az ő szellemi barátságukat tükröző szinházi- irodalmi est, mely a látható világon túli rejtett valóságról, az ember földi útjáról és ezek összefüggéseiről szól közvetlen, őszinte hangnemben.
” Csupa hieroglifa, csupa szín körülöttünk és bennünk az egész világ, amelyek előképei benne nyüzsögnek a tengerekben, tavakban, folyókban, a természet és a civilizáció csillogó fényáradatában. De vajon értjük- e ezt az egész univerzumot behálózó időtlen jelbeszédet? Lelkünkbe hatoló mágikus hatását?”
( Szepes Mária)
Az előadás a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíj programjának keretében jött létre.
A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Csuja Imre önálló estje a TTH Színpadon! Az egyik legnépszerűbb magyar színész, nemzedékek példaképe szeptember 29-én hétfőn este 19.00-tól a miskolci Tudomány és Technika Háza színpadán lép fel.
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.
Alan Turing, avagy "egy rejtett zseni élete" című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.
A figyelem, a spontaneitás és az egymásba vetett bizalom az improvizációs színpadi játék alapja, éppúgy, mint a terápiás kapcsolaté. Az előadás egy elképzelt terápiás kapcsolat képeit és árnyalatait idézi, miközben az asszociációkból karakterek és történet, a zenész játékából témák, mindebből pedig egy közös valóság születik nézőkkel.
Az előadást követően Richter Júlia klinikai szakpszichológussal, a Traumaközpont társalapítójával átbeszéljük, mennyiben fedi a “valóságot” az előadás, hogyan zajlik a fizikai és lelki térben a terápia. Az előadással kapcsolatban a közönség is felteheti kérdéseit. Richter Júliáról és a Traumaközpont munkájáról itt olvashatsz bővebben: https://traumakozpont.hu/csapatunk/richter-julia-2/
Az előadás a FröccsFeszt keretein belül valósul meg, bővebb info: https://momentantarsulat.hu/froccsfeszt/
Hírek
Jegyvásárlás
