Balázs Ágnes gyönyörű meséjét szívből ajánljuk hat éves kortól, alsó és felső tagozatos gyermekeknek egyaránt. A darab különlegessége, hogy az író, Balázs Ágnes nemcsak több ismert Andersen történetet mesél el újra, de a híres dán meseíró, Hans Christian Andersen mesekönyvének születéséről is szól, miközben különleges érzékenységgel mutatja be az anderseni lélek szépségeit.
Két angol úriember érkezik egy spanyol villába. Egyikük a nejével, Fay-jel, a másik, az idősödő sorozatszínész Howard pedig a nála húsz évvel fiatalabb Dodie-val. A párok mindössze egy kellemes hosszú hétvégét szeretnének eltölteni főnökük üresnek hitt, dél-spanyol tengerparton fekvő fényűző nyaralójában, ahol ráadásként még Raynor nyomozó és Kutya, a gengszter is felbukkan.
A vidéki munkásközegben játszódó történetben egy megözvegyült ácsmester küzdelmét követhetjük végig, aki egyre jobban elveszik a szociális ellátórendszer abszurd módon bürokratikus útvesztőjében. A kafkai alaphelyzet összesodorja Dant és a gyerekét egyedül nevelő fiatal anyát, Katie-t. A férfi először csak kis dolgokban segít nekik, majd egyre inkább odaszokik hozzájuk, apává és nagyapává válik számukra.
Két angol úriember érkezik egy spanyol villába. Egyikük a nejével, Fay-jel, a másik, az idősödő sorozatszínész Howard pedig a nála húsz évvel fiatalabb Dodie-val. A párok mindössze egy kellemes hosszú hétvégét szeretnének eltölteni főnökük üresnek hitt, dél-spanyol tengerparton fekvő fényűző nyaralójában, ahol ráadásként még Raynor nyomozó és Kutya, a gengszter is felbukkan.
Shakespeare egyik legismertebb vígjátéka egyben keserédes dráma a szerelem természetéről. Fiatalok vesznek el egy elvarázsolt erdőben, és miközben párjukat keresik, kiderül, hogy ebben a világban a szerelem csak függőség, a magány ellenszere. A kavarodásban a szerelmesek valójában egymásban keresik önmagukat – ez a keresés pedig boldogsághoz és boldogtalansághoz is vezethet.
Az ünnep csak Közönségünkkel együtt lehet teljes, így 2025/2026-os jubileumi évadunkban nem csak előadásainkat, az alkotás örömét is szeretnénk megosztani Önökkel!
A Kerekutca minden lakója egytől egyig hétköznapian furcsa, de szerethető figura, a közösség fontos részei, részesei. Mindenkitől lehet tanulni valamit, ami eligazít, végigkísér a Kerekutca ezer zegzugán. Hiszen a zene és a tánc színes forgatagában megelevenedő falunak, a házak közt szövődő kalandoknak egy szempillantás alatt részese lesz minden néző, hallgató, éneklő, táncoló.
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.
A káprázatos bohózatok mestere, Feydeau a végletekig fokozza a konfliktusokat. Szereplői ambiciózus, önző emberek, akik képtelenek
tisztán látni. Hiúságuk felülkerekedik minden realitáson
Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét.
"Mindig valami bajba kerülnek, mindig történik velük valami hihetetlen, kiszámíthatatlan, és mindig elrontják valahogy.”- vélekedik Mona, Alex és Simon párosáról két évvel a Legénybúcsú történései után. Főhőseinknek ezúttal ki sem kell lépniük rendelőjük falai közül, hogy valós és vélt ismerősök, kollégák és rokonok látogatásai tegyék még izgalmasabbá az Alex esküvőjét megelőző pillanatokat.
“Rókákról szól a fáma Dél-Amerikától Japánig, az ókori görög történetmesélő Ezópus fabuláitól a magyar népmesekincsen át, a modern irodalom álló-csillagáig Antoin de Saint-Exupéry-ig. Fontos és kollektív tartalmak kapcsolódnak hozzájuk; az értelem, az individuum, az emberekkel való közvetlen kapcsolódás képessége emeli a rókákat egyfajta átmeneti térbe, ami az én mesém kezdő felütését is adta!”