Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
A háború árnyékában felnövő gyerekek bandába verődve igyekeznek túlélni a borzalmakat. Egy idős zenész, Simon Péter romos kastélyában lelnek menedékre, aki nem fosztogató bűnözőket, hanem segítségre szoruló, otthonukat vesztett, árva gyermekeket lát bennük.
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja és szerelemmel is!
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, vajon mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A Hamupipőke a világ egyik legismertebb története. Már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is ismert. Számtalan film és színpadi mű született belőle. A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyratörő, és minden eddigi feldolgozásnál komplexebb.
Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.
A Liliom Produkció új musical bemutatója nem meglepő módon négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik ,,lánybúcsújukat”.
Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti „rókavárban”. A rókaszülők szürkülettől hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. A rókacsaládot egy vadász és kutyája elpusztítja. Egyedül Vuk éli túl a támadást. Vuk örökölte nagyapja legendás hírű vérét, szimatát, vadászösztönét.
Örkény István, a groteszk mestere, az Egyperces novellák szerzője, most egy egész estén át szórakoztat: adott egy kedves kiscsalád, és egy nagyhatalmú ember, aki befolyásolhatja a fiuk életét – mégis, mi az az értelmetlen feladat, amit meg ne tennének egy ekkora embernek…?
John Smith londoni taxisofőr, hétköznapi ember, különös ismertetőjele nincs, hacsak az nem, hogy túl sokat túlórázik és munka után siet haza szerető feleségéhez. Ráadásul nem is egyhez, hanem kettőhöz! Nyugalomban élhetné le életét, ha egy este nem keveredne bele egy verekedésbe, ami után kórházban látják el fejsérülését. Valószínűleg ennek köszönhetően diktál be más címet itt, és mást a rendőrségen.
A helyszín London egyik elegáns kórháza, ahol a világ minden tájáról odasereglett neurológusok konferencián vesznek részt, miközben a kórház többi dolgozója házi karácsonyi ünnepsége készül. A nyitó előadást Dr. Mortimore a pszichiátriai osztályfőorvosa tartja, akihez váratlanul betoppan tizennyolc évvel ezelőtti szeretője Tate nővér, ráadásul ennek a titkos viszonynak a „gyümölcse”, az immáron nagykorú Leslie is, aki szeretné megismerni az apukáját. A főorvos szorult helyzetbe kerül, s nem lévén más választása, kollégáját, a kissé kétbalkezes Dr. Bonneyt kéri meg arra, hogy ideiglenesen vállalja az apaságot…. Innentől kezdve aztán az események szédítő tempóban követik egymást.
FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Bálint Ágnes tüneményes meséjét a gyermekközönség a Fogi Színháza - Pesti Művész Színház elôadásában láthatja színpadi, zenés változatban. A mese a kutya–macska barátságra épül. Irma néni és Károly bácsi két elkényeztetett cicájukkal, Lukréciával és Szerénkével éli mindennapjait egy falusi házacskában.
A Ludas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélő költeménye, amely először 1815-ben jelent meg. A jobbágyok és a földesurak közötti társadalmi igazságtalanságot mutatja be humoros, népmesei keretek között. A mű népmesei eredetű történetet dolgoz fel, amelyben a főhős, Matyi, háromszor veri vissza Döbrögi uraság igazságtalan bántalmazását.
Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett?
Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással.
Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét…
Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese.
Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!
Gyakran találkozni azzal az általános vélekedéssel a diákok körében, hogy mindenki, aki a tankönyvekben szerepel, csak egy távoli, piedesztál álló, morálisan vitathatatlan erényeket felmutató hérosz lehetett, s el sem tudják képzelni (bár az életrajzok gyakran utalnak erre, a részletektől megkímélve), hogy milyen problémákkal, emberi gyarlóságokkal, hétköznapi drámákkal volt az ő életük is teli.
FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.