Egy franciaországi nyaralóban Bernard és neje, Jacqueline vendégeket várnak. Jön Bernard legjobb barátja, Robert, aki Jacqueline titkos szeretője, Brigitte, Bernard titkos szeretője. A ház ura feleségének úgy állítja be a dolgot, mintha Brigitte Robert párja lenne, de mivel Robert még sosem látta a nőt, összetéveszti a szobalánnyal. Ám beállít a szobalány férje is, Bertrand...
Egy igazi téli mese a szeretetről, barátságról, összetartásról, amely minden kicsi és nagy gyerek szívét átmelegíti. Gonosz erőkkel küzd a jó, a barát ellenséggé lesz, a felhőtlen gyerekkor véget ér... Tudunk-e felelősséget vállalni egymásért?
Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról, Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legnépszerűbb musical. A könnyed, humoros történet mögött azonban ott húzódik egy sokkal fájdalmasabb..
Egy fiatal pár és egy idős hölgy eltartási szerződést kötnek, a fiatalok bekötöznek a hölgy lakásába. Ám Mici, a hajdani ünnepelt színésznő titkos udvarlót talál, míg az ifjú pár váratlanul babát vár, csak nem merik bevallani.
Ez a darab, a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat dolgoztató alkotása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Persze ez így túl egyszerű lenne, ezért a szerző alaposan megkeverte a szerepeket, így senki nem az, akinek a többi szereplő hiszi.
A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.
“Harmincvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam „A padláson”, mindig bent voltam a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha többször is rendezni fogom. Most a Veres 1 Színházban is megelevenednek a csodák, a varázslatok és a fantasztikus mese szellemekről és földi halandókról.
Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!
– A barátaim bajban vannak! Ha Te nem segítesz rajtuk, ők is könnyen úgy járhatnak, mint én! – kérlelte az átfázott madárka Kippkoppot.
Kippkopp pedig nem gondolkodott sokat: felmarkolta a diókat, s elindult a téli hidegben, hogy segítsen az éhes madarakon.
Valódi bábmusical elevenedik meg a gyerekek előtt, akik a mese végére szinte harsogják: Kippkopp a hóban, igazi hős valóban…
Egyetlen apró nyelvbotlás tönkreteheti még a lehető legaprólékosabban megtervezett hétvégét is. A szép tervek kártyavárként omlanak össze, hogy végül félreértések és szörnyű bonyodalmak lavinájává változzanak.
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Mit tesz két szerelmes, ha akkor ismerkednek meg, amikor az egyik éppen házasodik? Azt, amit minden érett felnőtt tenne: a vágyukat évekig elnyomják, szigorúan munkakapcsolatban maradnak, és elfelejtik, hogy az élet bizony nagyon rövid…
Hírek
Jegyvásárlás
