Színház

„..Az első pillanatban megfogja a nézőt, játszik vele, érdeklődésre kényszeríti, mulattatja, nem ereszti ki a kezéből egy másodpercre sem, nem enged neki pauzát, föleszmélést és a végén útravalót küld vele: azt az emléket, hogy kitűnően mulatott.” (Schöpflin Aladár: Játék a kastélyban – Molnár Ferenc „anekdotája” a Magyar Színházban. Nyugat, 1926.)

A FrenÁk Társulat és az R_ Társulás (az előadóművészek alkotói munkájának részvételével – közös alkotói platform) új kreációjának tematikáját a 2020-as év világot megrázó új kihívása inspirálja, hisz a FrenÁk koncepciókban és elképzelésekben örökös kérdés megtalálni a kiutat egy zárt és látszólagos lehetetlen helyzetből. Az előadás árnyéklenyomata annak, hogy az ember egy belső figyelemmel hogyan küzdheti át magát az őt behatároló társadalmi problémákon, és minden egyes egyén belső hite, küzdelme – még ha individuális szinten történik is –, hogyan képes a társadalmi létet felemelni. Ezért is koncentrál az alkotói munka az egyéni személyes tapasztalatokra, és halad valós, megélt események nyomán, majd emelkedik el egy absztrakt nyelvezettel, egy új, vizionális pozitív létbe, hogy reményt és perspektívát nyithasson a nézőben és önmagunkban egyaránt, miközben mindenki érzete nyomon követheti a közvetett vagy közvetlen lenyomatok hatását. FrenÁk egy új kompozícióban idézi meg idén negyven éves munkásságának esszenciális elemeit; a látvány kontrasztba hozza a nyers valóság és egy vizionális, látomásszerű lebegés érzetét, a függesztések újszerű használatával. A munkafolyamatban résztvevők experimentális élményeiből megszülető érzetei remélhetőleg visszhangra találnak a közönség lelkében, hisz a Fig_Ht mindannyiunk küzdelméről szól, és mindazokról, akiket elvesztettünk, s akiket a színpadon lebegő testek idéznek meg, látomásszerű csodálatos pillanatokban.

Nézze csak meg Budapestet éjjel, aluljáróérzés, újlipótvárosi szűkös utcák, budai zegzugok, galambok, tele van az nótával-zenével, egy régi nótát hoz Budáról át a szél, ez a mi városunk. Szeretjük ezt a várost színéről és fonákjáról, mert olyan, mint maga az élet: sosem tudni, melyik sarkon túl mi vár ránk.

Eszter, egy középkorú nő, akit „az élet oly csodásan megajándékozott és oly tökéletesen kirabolt”. Elszegényedett kisnemesi miliőben éli életét Nunuval, a családi rokonnal, és a ház barátaival, Tiborral és Endrével.

„A vendégszöveg a színházban, ahol nemde nincs visszalapozgatás, még kevésbé fontos, mint a regényben. A vendégszöveg épp az idegensége által új tereket nyit, a szöveg és az olvasó pozícióját újra meg újra megremegteti, így persze jó, ha felismeri a néző, olvasó, de a remegés a fontos, az idegenség váratlansága a fontos, nem a műveltség. E szerző persze őszintén örül a művelt, finom klienseknek, de nincs tombolacukorka a jó válaszokért. Hacsak másképp nem dönt a Rendező.” Esterházy Péter

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató. „Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)

Orlovszkij herceg maszkabálján mindent összekuszál Doktor Denevér… Börtönre ítélt kikapós férjek, férjüket megcsalni kész feleségek, feltörekvő színésznőjelöltek rejtőznek a maszkok alatt. Végül a sok kalandnak és mókának börtönlátogatás lesz a vége, de csak itt kezdődik ám a kacagás! Mulassanak velünk és A denevérrel!

Traccs! Az országosan teret hódító nagy sikerű beszélgető-est sorozat szekszárdi állomásának első vendége Sebestyén Balázs!

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

Pettson és Findusz 3+ Zenés macskakaparás Az előadás időtartama: 50 perc (szünet nélkül)

A Győri Balett bemutatója a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja lesz, melyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állít színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.

Dumaszínház est

Janikovszky Éva eddig színpadon soha be nem mutatott könyvei alapján, először színpadon: a születéstől a kiskamaszkorig az élet minden nyűge.

Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett…

Csukás István minden idők legnagyobb magyar mesemondója, Kossuth-díjas költőnk, írónk 2020. február 24-én, 83 éves korában hagyott itt bennünket. Meséin generációk nőttek fel, és a mai kis- és nagygyerekek körében is az ő meséi, mesehősei a legnépszerűbbek.

A Pécsi Harmadik Színház bemutatójának fő célja, hogy a MIÉRT?-re próbáljunk választ adni. Bódogék életformájának tragikomikuma, hogy azt hiszik, emberi normák szerint, békés családi körben élnek. Mindenki úgy tesz, mintha érdekelné a másik sorsa..

Két partjelző és egy futballbíró készülődik két csapat sorsdöntő összecsapására. A soron következő mérkőzés nemcsak a pályán várakozó csapatok, hanem a pályán innen lévő bírói hármas szempontjából is nagy jelentőségű. Könnyeztetően kacagtató történet rivalizálásról és költészetről.

Dumaszínház est

Sóvári Péter, ünnepelt színész és a kezdő Pintér Ibolya szerelméről nincs, aki ne hallott volna.. A József Attila Színház színpadán is felbukkan a sármos Borsay Ubul, aki ügyesen magába bolondítja a meggazdagodásban és fényes jövőben reménykedő Ibolyát. A szálakat végül a Budapestre érkező spanyol özvegy, Dulcinea Huarez keveri teljesen össze.

A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.

Éváék vendégségbe hivatalosak Éva testvéréhez, Károlyhoz, és annak kulturált, értelmiségi, felvilágosult családjához. A vacsora célja, hogy megbeszéljék, miképpen osszák el a családi vagyont, ezzel szemben váratlanul elszabadulnak az indulatok, és hirtelen minden a visszájára fordul.

Woody Allen 1992-ben megjelent filmje nagy sikerrel fut a színházakban is, lévén, hogy remek színészi feladatokban gazdag, rengeteg humor, és még több érzelem szövi át. A férjek és feleségek színpadi adaptációja tökéletes alapanyag tévéjáték készítésére is, mely szintén terveink közt szerepel.

Dumaszínház est

A mese epikai műfaj, melynek eredete a mítoszokon, mondákon és legendákon keresztül az írásbeliség előtti időkre nyúlik vissza. A régi mesék még nem gyermekek számára szóltak, hanem inkább felnőtteknek. A példázat vagy példabeszéd, vagy tágabb értelemben parabola (görög szó, pontos jelentése „hasonlítás, hasonlat”) irodalmi műfaj, amely egy történeten keresztül valamely erkölcsi igazságra kíván rávilágítani.

A Berczik Sára Budai Táncklub hagyományaihoz híven idén is megrendezi gálaelőadásait. Az előadásokon az elmúlt tanév legsikeresebb koreográfiái szerepelnek. A műsorokban fellépnek a táncklub klasszikus balett, modern tánc és művészi torna tagozatos növendékei.

Jótékonysági előadás a Baltazár Színház javára A KúlArt Produkció előadása Zenés - filmes - színdarab Trokán Nóra és Klem Viktor főszereplésével.

A Kipling-regény alapján készült rendkívül népszerű musical a dzsungelt, mint emberi társadalmunk tükörképét értelmezi. Ebben a valóságban az emberi tulajdonságokkal felruházott vadak létünk jobbik felét képviselik: kemények de őszinték, a dzsungel-társadalom a természet áthághatatlan, szigorú törvényei szerint él.

Koltay János és családja teljesen eladósodott. Tartozik a fűszeresnek-suszternak, a szövetkezeti banknak, még a cselédlánynak is. Igyekszik mindenkit meggyőzni, nem lesz gond, hamarosan hazatér a kanadai nagybácsi, aki dúsgazdag lett odakint és majd ő elrendezi a család adósságait. Sőt, a kisvárost felvirágoztatja...

Lakatos László és Musimbe Dennis közös estje

Az 1960-as évektől a magyarok mindennapjainak egyaránt szerves része volt az elvágyódás és a sokszor nyomorúságos élethelyzet elfogadása, a munkaköpeny, a gyárak monoton zaja, vagy akár a Táncdalfesztivál.

Tündér Lala, a valaha volt legcsintalanabb tündér, Tündérország királynőjének, Írisznek a kisfia. Az édesanyjától lopott szárnnyal Lala meglátogatja az emberek veszedelmes, de gyönyörű világát, új élményeket és új barátokat szerez. Azonban kis híján nagy bajba sodorja Tündérországot, kiszolgáltatva a gonosz varázsló, Aterpater intrikáinak.

A hétéves Emma épp két hete, három napja és tíz perce jár iskolába. Más, mint az osztálytársai: különösen érzékeny a zajokra, és retteg, ha meg kell szólalnia mások előtt. Az emberekkel nehezen kommunikál, ám a tengeri állatokat megérti. Szülei munkahelyén, a tengerbiológiai kutatóközpont állatkórházában barátja lesz a sebesült cápa, a narvál, a lamantin, a rája, a polip.

Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne.

Is­me­rős a tör­té­net. Az el­du­gott kis falu nincs­te­len lakói szebb élet­ről áb­rán­doz­nak. A vá­rat­la­nul meg­ér­ke­ző ide­gent kör­be­cso­dál­ják, aki azzal hen­ceg, hogy meg­öl­te a saját apját. Synge hu­mo­ra és naiv me­sé­lő­ked­ve a leg­na­gyob­bak közé emel­te víg­já­té­kát, me­lyet a Pesti Szín­ház­ban Ru­dolf Péter állít szín­pad­ra.

Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő, aki keresztül-kasul utazta a Szovjetuniót, majd annak utódállamait, hogy interjúkat készítsen egyszerű emberekkel, akik szemtanúi voltak a nagy kommunista birodalom széthullásának, testközelből élték át a csernobili katasztrófát vagy az afganisztáni háborút.Ezek a vallomások eddig soha nem tapasztalt éles fénnyel világítják meg a poszt-szovjet társadalmak traumáit, miközben rendkívül részletgazdag leírását adják az átélt eseményeknek.

Az Anyám az őrületbe kerget, Tallós Rita és Barbinek Paula kétszemélyes előadói estje igazi bátor kísérlet, mely megteremti saját színpadi műfaját. A stand up comedy vagány humora keveredik a társalgási színdarabok frappáns replikáival és a családi drámák szívszorító személyességével.