„A Rózsavölgyi cég az egyetemes és magyar zenetörténet egy darabját jelenti"
Szabolcsi Bence
A magyarországi zenei életben kiemelkedő fontosságú Rózsavölgyi és Társa céget több mint másfél évszázada alapította Rózsavölgyi Gyula és tőkéstársa Grinzweil Norbert.
A nemcsak kereskedelemmel, hanem zenemű- és könyvkiadással, hangversenyek szervezésével, zenei együttesek menedzselésével foglalkozó üzlet alapítása után nem sokkal a magyarországi zenei élet igazi központjává vált. Találkozó helye volt neves magyar és külföldi zenészeknek, többször járt itt Liszt Ferenc és Wagner is, egy idő után csak úgy emlegették a boltot, mint „Rózsavölgyi Kaszinó".
Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Aggházy Károly, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó zeneszerzők mellett több mint ezer komponista műveit ismertették meg a világgal, a Rózsavölgyiek szervezték többek között Liszt Ferenc, Claude Debussy és Maurice Ravel budapesti fellépéseit, 1908-tól itt adták ki Bartók és Kodály műveit, és itt jelentek meg a kor legjelentősebb könnyűzenei kiadványai is.
A 20. század első évtizedeinek egyik legjelentősebb hazai kotta- és zeneikönyv-kiadója számos – a zenepedagógiában nélkülözhetetlen – kottát adott közre, valamint néhány jelentős Bartók-kiadvány között a Gyerekeknek zongorára írott összes füzete szintén az ő kiadói műhelyében került kiadásra.
Az egykori üzlet után pont száz éve 1912-ben nyílt meg a Rózsavölgyi és Társa cég új, a korstílusnak megfelelően berendezett, kulturális központnak nevezhető üzlethelysége a Lajtha Béla által tervezett épületben a Szervita tér 5. szám alatt. Az új bolt beindításával kezdetét vette az a korszak, amikor a Rózsavölgyi név fogalommá vált. Valós szlogenné lett az a kijelentés, hogy: Minden, ami zene – Rózsavölgyi.
„Rózsavölgyi műkereskedését oly pompásan díszíté föl, miszerint azt méltán lehet bolt szalonnak nevezni"
Budapesti Hírlap, 1853. január 2.
A Rózsavölgyi cég egész történetére jellemző volt a magyaros jelleg, a hazai kultúra minél szélesebb körben való megjelenítése és az állandó megújulás.
A céget 1949-ben államosították, majd 1994-ben került újra magántulajdonba. Az új tulajdonosok felújították az üzletet, visszavásárolták az eredetileg irodának épült első emeletet, a hagyományokra építve újraindították a kiadói tevékenységet és 2002-ben újjáalakult a Rózsavölgyi és Társa cég, amely célul tűzte ki annak a komplex tevékenységnek a folytatását, amely a cég korábbi működését jellemezte.
A célt a cégcsoporthoz csatlakozó Pentaton Koncert- és Művészügynökséggel – a rendszerváltozás utáni első és legnagyobb művészeti menedzserirodával – közösen meg is valósították. Az ügynökség foglalkozik ugyanis Mikósa Erika, Érdi Tamás menedzsmentjével, a Budapesti Operett Színház külföldi fellépéseivel. Új magyar zenés-színházi műveket hoz létre, így Szabó Magda regényéből az Abigélt, vagy Szakcsi Lakatos Béla zenéjével a Szentivánéji álom musical változatát, de megszervezte olyan világsztárok, mint Rolando Villazon vagy Pier Boulez magyarországi fellépéseit is. A Rózsavölgyi Kiadó pedig olyan hiánypótló zenei témájú kiadványokat jelentetett meg, mint a Képes Magyar Zenetörténet, vagy Erkel opera partitúráinak összkiadása.
Az épület fennállásának 100. évfordulójára átalakult, megszépült a bolt és azzal egybenyitva 2012. április 11-én, a költészet napján - Zimányi Zsófia művészeti vezetésével - megnyílt a félemeleten a Belváros új kávéháza és művészeti központja: a Rózsavölgyi Szalon.
A napközben kávéházként, esténként kamaraszínházként működő szalon műsorán színházi és irodalmi estek, kulturális talkshow-k, komolyzenei koncertek, jazz estek, könyvbemutatók, valamint gyerekprogramok szerepelnek.
A Rózsavölgyi Szalon a magyar művészeti élet otthona szeretne lenni – egy igazi szellemi találkozóhely – olyan közösségi tér, ahol mindig történik valami, mindig jó a társaság és ahova visszavágynak vendégeink.