A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani.
Csukás István és Lázár Ervin műveiből összeállított rövid színpadi produkciókkal lépnek fel a jelentkező általános iskolás csoportok az idei Weöres-versjátékon.
Adott egy színész, aki szegény is, és szerelmes is. Szegény, szerelmes színész. Tudniillik ez a kombináció túl sok jóval nem kecsegteti az embert. Ám Liliomfit nem olyan fából faragták, aki meghátrál a nehézségek elől: küzd a szerelméért, Mariskájáért. Álruhát ölt, más bőrébe bújik. És mindezt teszi konok elszántsággal és nagy leleménnyel, hiszen mégiscsak játék az egész (élet). A legnagyobb színpadi alakítás.
A darab középpontjában a világhírű pszichoanalitikus, Sigmund Freud áll. Londoni otthonába látogatóba érkezik egy kevésbé híres fiatal professzor, Clive Staples Lewis, aki korábbi könyvében nevetségessé tette az idős lélekbúvárt.
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember.
Két generáció, két eltérő szemlélet. Kinek kell igazodnia a másikhoz? Ki fogja megérteni a másikat és hogyan?
A Felső szomszédok egy szellemes, szerethető, ellenállhatatlan darab, amely minden generációnak megnyitja a szívét – túl azon, hogy elgondolkodtat minket a saját kapcsolatainkon.
A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
„Mindenki azt várja, hogy elkezdődjön az élete, mielőtt véget érne.”
Audrey Schebat francia író szórakoztatóan okos és meghatóan szellemes darabja egy pszichoanalitikus-zongoraművész házaspár életén keresztül vizsgálja a párkapcsolatot, annak időtállóságát, és azt, hogy képesek vagyunk-e szembenézni az idő múlásával.
A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet.
A Ki ölte meg az apámat egy intim történet, mégis a politikai környezet és a társadalmi felelősség kérdése áll a középpontban. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy ötvözze a bábszínházat a kortárs tánccal, a szövegkórust a politikai kiáltvánnyal és az alkotók személyes vallomásaival.
Amikor a kilátástalanság és a szorongás az alapvető élettapasztalat, az emberek ösztönösen indulatosabbak és kegyetlenebbek egymással. Napról napra az lesz a legfontosabb kérdés, hogy ki a vadász és ki a vad.
A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába.
Hédi, Abigél és Bori barátnők. Évtizedekkel ezelőtt évfolyamtársak voltak az egyetemen, azóta sok minden történt velük, de barátságuk töretlen. Havonta könyvklubot tartanak, most éppen a Bovaryné a téma. A regényhez való viszonyukat erősen befolyásolja aktuális élethelyzetük: Hédi egy csúnya válás után próbálja összeszedni magát, Abigél képtelen az elköteleződésre, Bori házassága viszont tökéletes.
Férfiak és nők, házasok és szinglik, vágyak és titkos kívánságok: mindenki a boldogság nyomában jár. Egy-egy döntés, egy-egy félreértés, egy apró hazugság – és a kapcsolat dinamikája hirtelen teljesen más irányt vesz.
A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet.
Yasmina Reza komédiája az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb nemzetközi színházi világsikere lett, számos nemzetközi díjat nyert. Párizsi bemutatója után nem sokkal itthon is bemutatták a Katona József Színházban, és nagy sikerrel játszották éveken keresztül.
Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.
A 100. előadást a Budapesti Színházak Éjszakája keretében ünnepeljük 2026. március 21-én, 22:30-as kezdéssel. Regisztráció hamarosan!
"Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből.
Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A Tiédből is. Meg akik még ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek és ha adod, megpróbálok többet visszaadni! Telik..."
Rolly és Stevie, apa és fia, mintegy családi vállalkozásként dolgoznak a nagymenő, férfiakat könnyedén maga mögé utasító, egyedi stílusú Shirley keze alá. Egy éppen aktuális, nagyszabású, három (plusz egy) részből álló tervük megvalósítása közben ismerik meg az elragadó Phillie-t, a munkáját és a szabályokat komolyan tisztelő recepcióst, akivel valamennyien nagyon gyorsan megtalálják a közös hangot. Ebbe a már-már összeszokott társaságba csöppen az előkelő nevelést kapott fiatal, ambiciózus Amanda, édesapja szeme fénye, egy mindent elsöprő tervvel, mely több lehetséges módon is végződhet, attól függően, ki mennyit vállal a kínálkozó lehetőségek közül.
David Eldridge párkapcsolati trilógiájának ez a befejező, de önálló darabja. A Rózsavölgyi Szalon mindhárom mű bemutatását vállalta: a Kezdet és a Bármit mondhatsz után most következik A vége Hegyi Barbarával és Schneider Zoltánnal. A rendező most is Dicső Dániel, a dramaturg Hárs Anna, a jelmeztervező Cselényi Nóra, a díszlettervező Enyvvári Péter.
Önök azt kérdezik: „Vajon hogyan fogok én szórakozni azon, hogy öt fickó – egy alvilági gengszter, egy elegáns méltóságos úr, egy intellektuel, egy befolyásolható kispolgár és egy álnépi figura – egymást fenyegeti egy, mindig a másik kezébe kerülő stukkerrel, egy ablak nélküli, zárt szobában?”
Hírek
Jegyvásárlás
