Egy megkötözött, Minion-maszkos alak ül Az osztály vesztese felirat alatt. Fotóját az ismeretlen tettes az 5. A osztály Facebook-oldalán teszi mindenki számára elérhetővé. Nem lehet tudni, hogy ki készítette és posztolta a képet, sem azt, hogy ki van a fotón. Az 5. A-ból bárki lehet a tettes. És az áldozat is.
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?
„Az élet szép. De még milyen szép! Vajon kezdődhet így egy történet? Idáig kéne, hogy eljussunk, nem? Ha most jobban belegondolnék, rájöhetnék, hogy elég nagy bajban vagyok. Én, e csodás, porlékony teremtménye eme felfoghatatlan univerzumnak. Azon is törhetném a fejem, ezen a kedves kis padon üldögélve, hogy vajon meddig élek még?
Önök azt kérdezik: „Vajon hogyan fogok én szórakozni azon, hogy öt fickó – egy alvilági gengszter, egy elegáns méltóságos úr, egy intellektuel, egy befolyásolható kispolgár és egy álnépi figura – egymást fenyegeti egy, mindig a másik kezébe kerülő stukkerrel, egy ablak nélküli, zárt szobában?”
Van az úgy, hogy az életünk másként alakul, mint ahogy elképzeltük. Sőt, általában így van. De miért hozunk folyton rossz döntéseket, honnan van bennünk az indulat, kire haragszunk és miért olyan nehéz megbocsátani? Miért nem ért meg minket senki? Miért nem értjük meg a másikat?
Úgy tudjuk, hogy a nagy költő macskája rákos lett − a halála után pedig Weöres (aki már korábban is, gyerekkorában is kínlódott az öngyilkosság gondolatával) a villamos elé lépett. Az utókor már tudja, hogy ez a kísérlet sem sikerült − és gazdagabb lett azzal a pár sorral, hogy „Mellesleg, / ha valaki ebnek emel mauzóleumot, / kár nevetni. /
A színmű a covid-járvány idején játszódik. Főszereplője, Viktória, középiskolai tanárnő, aki a gimnázium színjátszó szakkörét vezeti. Az az ötlete támad, hogy amíg nem próbálhatnak színpadon, írjanak közösen egy drámát a legendás hírű színésznő, Jászai Mari életéről.
Különös kísérletre vállalkozik a Delta Produkció: felkértünk két neves színpadi szerzőt, hogy kutassanak a generációs ellentétek, hasonlóságok és különbözőségek témájában. Az eredmény két ízig-vérig kortárs magyar egyfelvonásos, melyek Keresztes Tamás rendezésében szövődnek egymásba, hogy arról meséljenek: tudunk-e egymással kommunikálni, amikor teljesen más minták alapján szocializálódunk?