Az abszurd színháza. A Strip-Tease, két egyszerű üzletemberről szól: Mr. 1 és Mr 2, akiket egy nap rajtaütésszerűen kergetnek be egy üres terembe, ahol időnként egy nagy, fenyegető kéz ruhadarabjaiktól fosztja meg a két eltévedt alakot, mígnem csupán a fehérnemű marad rajtuk. A két férfi megpróbáltatásainak forrása nem egyértelmű. A kéz mögött rejtőző láthatatlan arc utasításait követő két ember problémája nem a mindenkori hatalom jelenléte, sokkal inkább az önálló gondolatok hiánya, valamint a bennük kavargó kérdések visszafojtottsága. Az előadás a probléma plasztikus megtestesüléseként szólítja közös párbeszédre nézőit.
Előadásunk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felőrlő hiábavalóság birodalmába. Az előadás a DEKK projekt része.
„Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása)
Kinek és minek akarunk megfelelni a szex soràn? Hogyan kell elmenni? Ti már hányszor? Mit csináljak, hogy nekem és a partneremnek is jó legyen? Neked hol a határ? Egyaltalàn mit nevezünk ma szexnek? Nektek mi az intimitáshoz fűződő viszonyotok? Használod még a képzeleted, vagy csak a pornó? Hány centis szőr elfogadható még? Mikor kell elővenni az óvszert?
Négy nagyszerű színésznek ad lehetőséget a szerzőnő, hogy játékosságukat, humorukat, színészi gazdagságukat, temperamentumukat és virtuozitásukat megmutathassák e bohózatban. Yasmina Reza bámulatos és merész humorát és stílusát az egész világ csodálja.
A finn színházi élet egyik legfontosabb alkotójának darabja érzékeny és szórakoztató helyzetekben mutatja meg, miként próbál alámerülni három igaz barát a férfilélek különös mocsarába.
Vagyis: Kelet-Európa vs. Nyugat-Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…
"Néhány kör séta, emlékek és egy óra az életedből.
Most azt kérdezed, hogy egy óra az életemből? Az enyémből? Igen! A Tiédből is. Meg akik még ülnek veled egy körben. Ez a farm. A kút. Mersz a mélyére nézni? Egy órát kérek és ha adod, megpróbálok többet visszaadni! Telik..."
A Nézőművészeti Kft. Dániel András írásai alapján készült előadása kintről és bentről, együttről és különről, gombócevésről és a helyes kanyarodásról – nem csak felnőtteknek.
Magyarországon orvoshiány van.
Magyarországon gyerekhiány van.
Egy fiatal gyerekorvos anyja halála miatt Németországból visszatér Borsodba. Ő örököli anyja után a gyerekorvosi praxist, de nem akarja megtartani az örökséget.
Annie Baker fiatal amerikai drámaírónő John című színdarabját 2015-ben mutatták be New Yorkban, és azonnal hangos sikert aratott, a Time Out magazin „Az 50 legjobb valaha megírt dráma” közé választotta. „Kísérteties meditáció azokról a témákról, amik a szerzőt leginkább jellemzik; a magány állandó jelenléte az ember életében, valamint a szeretet és a jelentőségteljes kapcsolatok utáni zaklatott kutatás” – áll a New York Times méltatásában. A John-t itthon először a Budaörsi Latinovits Színházban láthatja a közönség Németh Nikolett fordításában és dramaturgi közreműködésével. A Máté Gábor által rendezett előadás szereplői Bánsági Ildikó, Hartai Petra, Takács Katalin és Böröndi Bence.
Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be. Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk. Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.
Jászberényi Sándor író, haditudósító. Dolgozott Irakban, Csádban, Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben, évekig élt Egyiptomban. Interjút készített többek között a palesztin Iszlám Dzsihád és a Muzulmán Testvériség tagjaival. 2016-ban megjelent novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája elnyerte a Libri Irodalmi Díjat.
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk.
Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki.
Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon.
A történet főhőse Máté, a 18 éves kamaszfiú, akinek a szervezete nem működik szabályosan, ugyanis a kioperált szíve visszanő. Titkolóznia kell egy fenyegető közegben, ahol jutalom jár a szomszédoknak, ha feljelentenek valakit, és mindennapos játék a rádióban a bűnössorsolás, ahol koholt vádakkal, számhúzás alapján ítélnek el embereket államellenes felforgató tevékenységért..