A színház története
A színházi életet Tatabányán a vendégelőadások mellett az 1964-ben alakult Bányász Színpad alapozta meg. Az amatőr társulatot alapításától kezdve egészen 1973-ig a hivatásos sportolóként a városba került Éless Béla vezette.
Már 1973-ban felvetődött, hogy a megyeszékhely megérdemelne egy állandó színházat saját társulattal úgy, hogy az amatőr együttest hivatásos vagy félhivatásos rangra emelik. Ehhez azonban először a Népház épületét kellett volna átalakítani, hogy a színpad és a nézőtér alkalmas legyen kifejezetten színházi előadások létrehozására is. Erre a második rekonstrukcióig kellett várni.
A László Tibor vezetésével megalakult Orpheusz Színház már a felújított épületben kezdett játszani. Saját előadásaik mellett – mint például egy Zsámbéki Gábor által rendezett Pinter ősbemutató – rendszeresen hívtak vendégelőadásokat is, többek között a Nemzeti Színházból és a Vígszínházból. 2004-től a Bányász Színpad jogutódjaként megalakult amatőr együttes, az Orfeusz Társulat működik az épületben. Egyik legutóbbi bemutatójuk Spiró György Kvartettje, a Magyar Szín-Játékos Szövetségtől megkapta a legjobb előadásért járó Paál István diplomát.
1989. október 1-jén költözött az épületbe az Éless Béla vezette Komárom Megyei Játékszín, amely Népház-Játékszín néven Tatabánya első államilag támogatott, hivatásos színháza lett.
A színház 1994-ben vette fel a közeli Ászáron született tragika, Jászai Mari nevét. Szobra – Szabó György alkotása – a színésznő születésének 150. évfordulóján kapott helyet az előcsarnokban. Idén tehát nemcsak az új épület megnyitását, hanem a hivatásos színház megalakulásának huszadik és a névadás tizenötödik évfordulóját is ünnepeli a város.
Az elmúlt húsz évben közel 1100 színész fordult meg a Jászai Mari Színház színpadán, és közel 130 saját kiállítású előadás premierjét láthatták a tatabányai nézők. A bemutatott szerzők majdnem fele kortárs, közülük Tasnádi István és Kárpáti Péter háziszerzőnek számít. Kárpáti Péternek – aki dramaturgként dolgozik a színházban és Novák Eszter állandó alkotótársa – öt ősbemutatóját tartották az épületben. Novák Eszter – 2003 óta főrendezőként – meghatározó szerepet játszik a színház szellemiségének alakításában.
Az intézmény állandó társulatot ugyan nem tud fenntartani, de az itt dolgozó rendezők (Novák Eszter, Árkosi Árpád, Simon Balázs) hívására a visszatérő művészekből igazi színházi alkotóközösség, Tatabánya virtuális társulata formálódott az elmúlt időszakban.
A színház a harmadik, 2007 márciusától 2009 tavaszáig tartó újjáépítés alatt három évadon keresztül előadásainak nagy részét A Közművelődés Háza színháztermében tartotta. Játszottak a Puskin Művelődési Házban, a Tulipános Házban és szabad téren is. A budapesti Thália Színház Régi Stúdiójában három előadást tartottak műsoron.
Az építészeti és gépészeti újdonságok lényegesen nagyobb választási lehetőséget kínálnak. Zsinórpadlás, színpadi süllyedő, külön bejáratú stúdiószínpad, mobil, a színpaddal egy szintbe hozható nézőtér és süllyeszthető zenekari árok állnak a rendelkezésre. A színpad lényegesen közelebb került a közönséghez és a műhelyek az épületen belül kaptak helyet. A színházterem nézőtere – amelyben az építészek az álmennyezetet elhagyva helyreállították a dongaboltívet – 415 fős, a zenekari árok használata esetén 356 fős nézőteret lehet kialakítani.
A színház 2009. szeptember 25-én tartotta ünnepélyes színháznyitó díszelőadását: Bertolt Brecht darabját Kaukázusi krétakör - Tatabánya címmel Novák Eszter állította színpadra.
HASZNOS INFORMÁCIÓK:
Pénztári nyitvatartás:
Tájékoztatjuk kedves Nézőinket, hogy a színház jegypénztára szeptember 1-jétől, hétköznaponként 10 és 18 óra között tart nyitva.
Ünnepi nyitvatartás:
december 22-ig: hétköznaponként 10 – 18 óra
december 23. – december 27.: ZÁRVA
december 28. 10 – 18 óra
december 29. 10 – 18 óra
december 30. 10 – 15 óra
Parkolás:
A színház Nézői számára parkolási lehetőséget biztosít a színházépület mögötti parkolóban.
Az intézmény megközelítése a parkoló és a kamaraszínház oldala felől mozgássérültek számára biztosított.