Vajda János – Erkel- és Kossuth-díjjal kitűntetett – zeneszerző, a magyar alkotóművészet kiemelkedő alakja idén ősszel ünnepli hetvenötödik születésnapját. Gazdag életműve a klasszikus zene szinte valamennyi műfaját felöleli, a hangszeres és énekkara írt művektől a kamarazenén keresztül az oratóriumokig és operákig. Stílusát a letisztult igényesség jellemzi, meggyőződése szerint „nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért.” Alkotói tapasztalatait évtizedeken keresztül a Zeneakadémia tanáraként számos fiatal zeneszerzőnek adta át. Magnificat a latin neve annak az Lukács evangéliumában található egyházi hálaéneknek, mellyel Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásakor az ő köszöntésére válaszolt (Magasztalja lelkem az Urat!). Vajda 1991-ben komponált művében folytatja a nagy elődöktől származó tradíciót, bátran alkalmazza a szövegfestés zenei eszközeit, és a hét tétel során a szimmetrikus szerkesztés elvét. A darab négy súlyponti kórustétele közé – mintegy közjáték jelleggel – három szólórész illeszkedik. A hagyományokhoz való kötődés ellenére is rendkívül személyes hangú alkotásról van szó, mellyel a zeneszerző csatlakozott a zeneirodalom nagy magnificat megzenésítéseihez. (Dufay, Palestrina, Lassus, Monteverdi, Schütz, Bach, Vivaldi, Rahmanyinov, Penderecki).
A 2003-ban komponált Változatok című Vajda mű a realitás és az irrealitás közti ellentétet ragadja meg. A mesterien hangszerelt virtuóz stílusjáték tételei során megszólaló gyermekdal idézetek a mesevilág és a valóság közötti dimenziók feltárását szolgálják, reflektálnak lelkünk és hangulataink változásaira, Szilágyi Domonkos többrétegű, briliáns szövegére (Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre). Tételei: a) Téma, b) Henna Hanna, Gyehenna, c) Rőt elefánttal bátran elindul, d) Kicsikém, te gyehenna-hajú, e) Henna álma röpdös az éji égen, f) Hennai hannai mennyei kannai bíbor edény!, g) Más teszi majd a pityókalevesbe a drága babért!, h) Henna Hanna, mulassunk végre, i) Kunkori bajszú hideg, j) Éjszaka, k) Két szál kappan fürdik a napban.
A cseh nemzeti romantikus mester, Bedřich Smetana hat részből álló Hazám című ciklusának a Moldva a legismertebb darabja. A szimfonikus költemény Prága folyójának – kettős forrásától egészen a fővárosig tartó – útját ábrázolja a zene eszközeivel. Vízi sellők, büszke várak, paloták és romok elevenednek meg, miközben a Moldva vize széles mederben hömpölyög végig a tájon. A hallgató részese lehet a parton zajló eseményeknek is: erdei vadászatnak, parasztlakodalomnak, a tündérek holdfényes táncának, a Szent János zuhatag fenséges látványának, de megpillanthatja Vysehrad várát is. A változatos epizódokat a megkapóan szép Moldva-dallam foglalja egységbe, melyet egy svéd népdalból kölcsönözött a szerző, amit az 1850-es években göteborgi tartózkodása idején ismert meg.
– baljos –
Hírek
Jegyvásárlás
