Idén a Gyulai Várszínház az elmúlt 50 év legjobb darabjaiból válogat.
Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté című vígjátékát a Várszínház 1994-ben
mutatta be először. Ekkor a Nemzeti Színház vendégjátékában Iglódi
István rendezésében volt látható. Az idén Kovács Vanda színművész
meghívása volt a Gyulai Várszínház kiindulópontja. Majd egy olyan
partnert kerestek, akivel az elmúlt 50 év legsikeresebb darabjaiból
kiválasztottak egyet. A partner a kecskeméti Katona József Színház lett,
és a közös választás Goldoni sikeres vígjátékára a Chioggiai csetepaté
című darabra esett.
A darab tartalma:
A kis olasz halászfaluban, a Velence melletti Chioggiában játszódik a
történet. A falu halászai hónapokig a tengert járják, míg az otthon
maradt asszonyok és lányok kihasználják, hogy a csendes halászfalu
férfiaktól mentes, és azonnal összegyűlnek egy kis szórakozásra,
pletykálkodásra. Az arra járó matróz, Toffolo pedig akaratán kívül össze
is ugrasztja az asszonyokat, mivel az egyik lánynak vesz egy szelet
sült tököt. Pedig Toffolonak valójában egy másik lány, Checca tetszik,
Checcának meg Titta- Nane, akinek Lucietta a kedvese, akinek az a Beppe a
testvére, aki Orsettát szereti, akinek a nővére, Libera, annak a
dibbancs Fortunatonak a felesége, akinek a szomszédja Pasqua asszony,
akinek a férjének, Toninak van egy halászbárkája, amivel halászni
járnak_ szóval komolyan, ember legyen a talpán, aki kibogozza, ki kivel
vész össze és miért. Ez az ember a talpán pedig nem más, mint Isidoro, a
jegyző, aki próbál igazságot szolgáltatni a megvert és megfélemlített
Toffolonak, vagy a szegény kis Checcának, vagy az elhagyott Luciettának,
vagy bárkinek a csapatból_ hiszen ebben a csetepatéban senki sem hibás,
illetve mindig a másik fél a hibás. A szerelmesek összevesztek, a
szomszédok megorroltak egymásra, és egyáltalán, mindenki meggyűlölt
mindenkit. És hogy az összekeveredett szálak kigabalyodnak-e, a hangos
pletykák elhalnak-e, azt megtudhatják a Gyulai Várszínházban!
CARLO GOLDONI (1707–1793) Olasz vígjátékíró.
A XVIII. század egyik legismertebb szerzője Carlo Goldoni, az olasz
vígjáték atyja. A százhúsz vígjátékot magában foglaló monumentális
életművében nagy céltudatossággal és következetességgel valósította meg
az olasz komédia reformját. Művei megújították a komédia műfaját. A
megújulást oly módon valósította meg, hogy túllépett a rögtönzésen
alapuló népi színjátékon, a commedia dell’ arte-n és megteremtette a
polgári, realisztikus, színházi szemléletmódot. Egyénivé és
lélektanilag hitelesebbé téve főhősök jellemét, illetve társadalmi
tartalommal ellátva a drámai műveket. Az 1762-ben chioggiai
dialektusban megírt komédiát már a kortársai (Voltaire, Rousseau vagy
Goethe) is nagyra tartották, elismeréssel szóltak róla. Sőt később
Stendhal a legkiválóbb polgári vígjátéknak nevezi Goldoninak ezt a
darabját. Goldoni ősellensége, a korszakban nála jóval népszerűbb Carlo
Gozzi szerint, kortársa a Csetepaté Chioggiában cselekményét „az
aljanép legmélyebb pocsolyáiból halászta ki”. A mai néző számára
azonban ezek a pocsolyák arról árulkodnak, hogy Goldoni szerette
esendő, valóságos hőseit.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
A Budapesti Operettszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy támogassa autista embertársainkat a minél teljesebb élet megteremtésében és megélésében, ezért – ahogyan immár hagyománnyá vált – idén is gálakoncertet rendez az Együtt az Autistákért Alapítvány javára.
Hírek
Jegyvásárlás
