Egy titokzatos legenda és néhány csodálatos dal – Mujahid Zoltán minden idők talán legsikeresebb magyar férfi énekesének, Szécsi Pálnak emlékét idézi fel nagyszabású koncertprogramjában.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. augusztus 14. szerda, 20:00
Szécsi korának legnagyobb sztárja volt. Édes-bús hangja, csibészes, ugyanakkor szomorkás mosolya elvarázsolta a nézőket, dalai a mai napig megdobogtatják a szíveket.
A tragikus sorsú énekes életművét sokan ápolják, közülük egyértelműen kiemelkedik Mujahid Zoltán, aki Magyarország egyik legképzettebb énekese, egyben olyan érzékeny művész, aki kivételes tehetségével valóban képes a színpadra varázsolni „Palika” emlékét.
A legendás dalok nagyzenekari kísérettel csendülnek fel, a sztárvendég Tóth Vera egy különleges Cserháti Zsuzsa blokkal lép színpadra.
A Cserháti dalok nem véletlenül jelennek meg a műsorban. A legenda szerint az énekesnőt és Szécsit gyengéd érzelmek fűzték egymáshoz, ám szerelmük sosem tudott kiteljesedni.
Mujahid Zoltán koncertje - sztárvendég Tóth Vera
Gonda László – zongora Hárs Viktor – basszusgitár Tiba Sándor – dob Esze Tamás – gitár Lajhó Barbara – hegedű Bánhegyi Tünde – hegedű Kusz Viktória – brácsa Kószás Ágnes – cselló Márfi Eszter – fuvola Németh Attila – klarinét Tóth Balázs – kürt Csík Tibor – trombita Bille Gergő – trombita Almási Attila – harsona Bakó István – szaxofon
Hangmérnök: Németh Ádám Produkciós asszisztens: Tomaskó Bernadett Producer: Koltay Tamás
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár és koncertek várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg.
Szeretettel várjuk Önöket 2026-ban is Palotajátékokra, hogy együtt idézhessük fel azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád!
A Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legsikeresebb, legelbűvölőbb meséje, az első olyan animációs film, amelyet Oscar-díjra jelöltek a Legjobb film kategóriájában, és öt Grammy-díjat is kapott.
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség.
Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki.
Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből.
Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…