Edvard Grieg (1843-1907) a norvégok nagy nemzeti zeneszerzője
1874-ben felkérést kapott a másik nagy norvég művésztől, Henrik Ibsen
drámaírótól, hogy nagy sikerű, Peer Gynt című verses filozofikus
drámájához írjon kísérőzenét.
A Peer Gynt költői nyelven írt fantasztikus, mágikus elemekben
bővelkedő története a férfi-létezés sajátos enciklopédiája, annak minden
buktatójával és szépségével, vágyálmaival és rémlátomásaival,
szárnyalásával és kisstílű hitványságával együtt. Peer útja során
mindent megkap és mindent el is veszít, míg végül élete alkonyán
rádöbben: egyetlen igazi menedékünk, otthonunk és királyságunk a másik
ember megértése, hite, szeretete.
Grieg eleinte húzódozott a nagy kihívás elől, végül azonban
nekilátott és 1876-ban elkészült a kísérőzenével, melyből később két
hangverseny-szvitet állított össze.
Ezen az estén részleteket láthatnak-hallhatnak Ibsen drámájából Grieg kísérőzenéjével.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
A Budapesti Operettszínház új bemutatója egyesíti az operett műfajának legnemesebb hagyományait és a Nagymező utcai teátrum lenyűgöző, 21. századi színpadi…
Hírek
Jegyvásárlás
