Közreműködik:
Elek Petra, Galgóczy Boros Dóra, Megyesi Zoltán, Pataki Bence – ének
Köcsky Balázs – fuvola, Bicskey Gábor – oboa / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Kollár Imre
Francis Poulenc a 20. század egyéni hangú komponistája a „Francia hatok“ zeneszerzői csoportosulás egyik meghatározó tagja. Művészetét érzékeny harmonizálás és kifinomult ízlés jellemzi. Szinte minden műnemben alkotott, kamarazenei művei és operái mellett különösen gazdag életművet hozott létre a kórusmuzsika területén. Négy karácsonyi motettája az ötvenes évek elején készült, bemutatása a Holland Kamarakórushoz köthető. A mintegy 11-12 perc időtartamú négy vegyeskari motetta latin szövegei a katolikus karácsonyi liturgiából származnak. A ciklus tételeit (1. O magnum mysterium 2. Quem vidistis, pastores 3. Videntes stellam 4. Hodie Christus natus est) Poulenc egy-egy művész barátjának ajánlotta.
A karácsonyi hangverseny középpontjában a bécsi klasszikus korszak egyházzenei irodalmának egyik legjelentősebb darabja szólal meg, Joseph Haydn 1798-ban komponált Nelson-miséje, eredeti alcíme szerint Missa in Angustiis (mise a szorongattatás idején). A jelző a napóleoni háborúk időszakára utal, amikor Horatio Nelson brit admirális a nílusi, vagy abukiri csatában legyőzte Bonaparte hadait. A darab eredeti hangszerelése figyelemre méltó, karakterének megfelelően a vonósok mellett három trombitát és üstdobot alkalmaz a zeneszerző. (A későbbi előadások során az apparátus fuvolával, oboákkal és kürtökkel bővült.) A hat fő részből álló mise (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) előadásában közreműködő énekes szólisták nem önálló tételekben kapnak feladatot, hanem a kórushoz kapcsolódó szólamaik szövik át a mű egészét. Két évvel a bemutatót követően kismartoni látogatása alkalmával Nelson admirális személyesen is hallhatta Haydn remekét. A Nelson mise a legérettebb, késői alkotói periódus gyümölcse, melyben Haydn mesterségbeli tudása, kompozíciós fantáziája a legteljesebb gazdagságában bontakozik ki.
A prágai származású Ignaz Moscheles zongoraművész és zeneszerző a 19. század egyik meghatározó művészegyénisége volt. Tanulmányait előbb szülőhelyén, majd Bécsben folytatta, ahol hamarosan kedvelt zongoravirtuóznak számított. Európai turnéi során kora számos nagy komponistájával ismeretséget kötött, köztük Beethovennel, Meyerbeerrel, Mendelssohnnal és Liszt Ferenccel. Beethovent annyira lenyűgözte az ifjú Moscheles tehetsége, hogy megbízta Fidelio című operája zongorakivonatának elkészítésével, majd később a Missa Solemnis londoni bemutatóját is ő vezényelhette. Zeneszerzőként mintegy másfélszáz művet alkotott, köztük nyolc zongoraversenyt, szimfóniákat, nyitányokat és szólódarabokat. A koncerten megszólaló d-moll concertója eredetileg 2 fuvolára és zenekarra készült, de gyakran megszólal fuvola-oboa változatban is. Felépítésben eltér a szokásos háromtételes versenyművek sablonjától, ehelyett egy lassú-gyors tételpárt hallhatunk. A nyitó Adagio patetico és a következő Rondo között erős hangnemi kapcsolódás (d-moll/F-dúr) áll fenn. A műfaj sajátosságaiból adódóan, a két szólóhangszer virtuóz játéka van a középpontban, a kísérő zenekar inkább csak a méltó keretet adja a produkcióhoz.
– baljos –
Hírek
Jegyvásárlás
