Két nagyhatalom csatározik egymással: Anglia és Franciaország. A shakespeare-i királydráma Dürrenmatt gunyoros átiratában a hatalmi játszmák mai dramaturgiáját tárja elénk. Hősei nem évszázados távlatokban gondolkodó történelmi uralkodók, hanem a pillanatnyi állva maradásért taktikázó politikusok. A dramatizált krónikából komédia lesz. Ami a lázas csaták, királyházasságok, ígéretek, törvények, uralkodói tárgyalások és kézfogások után marad: a még reménytelenebb jövő.
JÁNOS KIRÁLY Francia Fülöp! Mi személyesen
Ott leszünk a csatában, és reméljük,
Meglelünk, hol férfi küzd férfi ellen!
FÜLÖP KIRÁLY János, te meg vagy sértve? Magadra veszed,
Mi szükségszerű a politikában?
Én? Csatában? Egy csata undorító!
Az őszinte barátság meséje ez. Megmutatja, hogy nem baj, ha valaki értéktelennek tart, másnak talán attól leszel a legszerethetőbb, amit korábban nem is tudtál magadról. A lyukas hordó, a törött létra és a fogatlan gereblye a szemétdombra kerülve fellázad és elmenekül, de ezzel végül a Fecskefiút és a Rózsalányt is megmentik.
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.