Müllert, az ügyvédet Rába Roland játssza. Színes keretű szemüvege
mögül korunk emberének látszik kívül, belül. Nem gonosz, még csak nem is
rossz. Csak praktikus, számító. Mindennel számol. Csak annyira cinikus,
amennyire tapasztalatai kényszerítik rá. Tudja, hogyan mennek a dolgok.
Hogyan gondolkodnak, éreznek az emberek, azok is, akik a hatalmat
gyakorolják. Segíteni is akar, hisz is a sértett lókereskedő igazában,
de egyáltalán nem hisz az igazság erejében. Trükkökben hisz. Meg talán
abban a nagyobb igazságban, amelyet a társadalom rendje jelent, és amely
adott esetben elsöpri útjából az egyén, a kisember igazát, jogát,
egyáltalán az írott jogot. A többi szereplő inkább XVI. századi. Luther
korából, a reformáció és a német parasztháború korából való. No meg Sütő
András drámájából. Znamenák István rendezése gondos, szép munka, bár a
heves közlésvágy hiányzik belőle. (Zappe László)
Sütő András örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.
Köszönet a Győri Kft Kaposvár Acéláru Kereskedésnek.
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó…