Idén a Gyulai Várszínház az elmúlt 50 év
legjobb darabjaiból válogatott. Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté című
vígjátékát a Várszínház 1994-ben mutatta be először. Ekkor a Nemzeti
Színház vendégjátékában Iglódi István rendezésében volt látható. Az idén
Kovács Vanda színművész meghívása volt a Gyulai Várszínház
kiindulópontja. Majd egy olyan partnert kerestek, akivel az elmúlt 50 év
legsikeresebb darabjaiból kiválasztottak egyet. A partner a kecskeméti
Katona József Színház lett, és a közös választás Goldoni sikeres
vígjátékára a Chioggiai csetepaté című darabra esett.
A kis olasz halászfaluban, a Velence melletti Chioggiában játszódik a
történet. A falu halászai hónapokig a tengert járják, míg az otthon
maradt asszonyok és lányok kihasználják, hogy a csendes halászfalu
férfiaktól mentes, és azonnal összegyűlnek egy kis szórakozásra,
pletykálkodásra. Az arra járó matróz, Toffolo pedig akaratán kívül össze
is ugrasztja az asszonyokat, mivel az egyik lánynak vesz egy szelet
sült tököt. Pedig Toffolonak valójában egy másik lány, Checca tetszik,
Checcának meg Titta- Nane, akinek Lucietta a kedvese, akinek az a Beppe a
testvére, aki Orsettát szereti, akinek a nővére, Libera, annak a
dibbancs Fortunatonak a felesége, akinek a szomszédja Pasqua asszony,
akinek a férjének, Toninak van egy halászbárkája, amivel halászni
járnak_ szóval komolyan, ember legyen a talpán, aki kibogozza, ki kivel
vész össze és miért. Ez az ember a talpán pedig nem más, mint Isidoro, a
jegyző, aki próbál igazságot szolgáltatni a megvert és megfélemlített
Toffolonak, vagy a szegény kis Checcának, vagy az elhagyott Luciettának,
vagy bárkinek a csapatból_ hiszen ebben a csetepatéban senki sem hibás,
illetve mindig a másik fél a hibás. A szerelmesek összevesztek, a
szomszédok megorroltak egymásra, és egyáltalán, mindenki meggyűlölt
mindenkit. És hogy az összekeveredett szálak kigabalyodnak-e, a hangos
pletykák elhalnak-e, azt megtudhatják a Kelemen László Kamaraszínházban!
CARLO GOLDONI (1707–1793)
Olasz vígjátékíró
A XVIII. század egyik legismertebb szerzője Carlo Goldoni, az olasz
vígjáték atyja. A százhúsz vígjátékot magában foglaló monumentális
életművében nagy céltudatossággal és következetességgel valósította meg
az olasz komédia reformját. Művei megújították a komédia műfaját. A
megújulást oly módon valósította meg, hogy túllépett a rögtönzésen
alapuló népi színjátékon, a commedia dell’ arte-n és megteremtette a
polgári, realisztikus, színházi szemléletmódot. Egyénivé és lélektanilag
hitelesebbé téve főhősök jellemét, illetve társadalmi tartalommal
ellátva a drámai műveket. Az 1762-ben chioggiai dialektusban megírt
komédiát már a kortársai (Voltaire, Rousseau vagy Goethe) is nagyra
tartották, elismeréssel szóltak róla. Sőt később Stendhal a legkiválóbb
polgári vígjátéknak nevezi Goldoninak ezt a darabját. Goldoni
ősellensége, a korszakban nála jóval népszerűbb Carlo Gozzi szerint,
kortársa a Csetepaté Chioggiában cselekményét „az aljanép legmélyebb
pocsolyáiból halászta ki”. A mai néző számára azonban ezek a pocsolyák
arról árulkodnak, hogy Goldoni szerette esendő, valóságos hőseit.
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben válogatott bűneseteket kell megoldania, tét a világbéke – és közben még egy amerikai színésznő, Irene személyében a szerelem is ráköszön…
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Romantika, humor és társadalmi feszültségek egyensúlya teszi ezt az előadást igazán különlegessé. Mindazok számára csemege lesz, akik szeretik a klasszikus…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Hírek
Jegyvásárlás
