Zenekarunk és Énekkarunk látványos fejlődése 2020 óta lehetővé teszi, hogy minden évad elején afféle erőgyűjtő fohászként elhangozhasson e gigantikus mahleri alkotás, a 8. szimfónia, minden évben más és más kiváló karmester irányításával. Nagyszabású vállalkozásunk előtt 13 évvel szólalt meg utoljára hazánkban a mű, amelyet első ízben 1983-ban (!) sikerült idehaza eljátszani, azóta még kétszer tudták megszólaltatni különböző művészeti intézmények alkalmi társulásai. Aligha van alkalmasabb mű ennél a hatalmas szimfóniánál, hogy elindítsuk Opera Total című zenekari sorozatunkat, amelyből a több együttesnyi zenészünk csaknem minden tagja kiveheti a részét.
Szólisták: szoprán 1, Magna Peccatrix: Sümegi Eszter szoprán 2, Una pœnitentium: Létay Kiss Gabriella Mater Gloriosa: Szemere Zita alt 1, Mulier Samaritana: Szántó Andrea alt 2, Maria Aegyptiaca: Meláth Andrea tenor, Dr Marianus: Pataky Dániel bariton, Pater ecstaticus: Haja Zsolt basszus, Pater profundus: Palerdi András
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.