A fagott, amelynek hangterjedelme jóval túlnyúlik három oktávon, és a legváltozatosabb színekre képes, mély fekvése ellenére már a barokk korban is kedvelt concertáló hangszer volt. Händelt is megihlette, Mozart pedig 1774-ben, tizennyolc évesen írta meg azt a fagottversenyt, amely azóta is a repertoár pótolhatatlan darabja. A cseh romantikus mester, Bedřich Smetana operájából készült szvit, valamint Wagner meglepetésnek szánt karácsonyi ajándéka, a feleségének és gyermekének írt Siegfried-idill is elhangzik a koncerten.
A kétrészes kiállítás első fejezetében elsősorban a női szerepekkel, illetve nők művészeti (ön)reprezentációjával foglalkozunk, míg a második részben bemutatjuk a nők által választott műfajokat, témákat, illetve a nők művészeti teljesítményét és eredményeit az elmúlt fél évszázadban, a múzeumban őrzött műveiken keresztül.
A komponista, népzenész és kultúraszervező Kelemen László – szimfonikus zenekart, kórust, népi együttest és szólistát is színpadra léptető – darabja azt a tendenciát hivatott ellensúlyozni, hogy az utóbbi évtizedek hazai zeneszerzésében háttérbe szorultak a folklorisztikus alapú törekvések.
Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.
Jókai Mór életműve legalább annyira él velünk irodalmi hagyományként, mint jobb és rosszabb adaptációk egész soraként. Ezek közül is a Szaffi állja legjobban az idők próbáját, amelynek az alapját az 1885-ös A cigánybáró adja.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
A Müpa éveken át tervezte az Accademia Bizantina meghívását: a kiváló olasz historikus együttes fellépése 2021-ben majdnem megvalósult, a világjárvány azonban keresztülhúzta számításainkat.
VIGYÉL HAZA EMLÉKKÉNT DRÓNFELVÉTELT!
Üzenj barátaidnak Budapest egyik legszebb helyéről, a Budavári Palotanegyedből, és lepd meg őket egy különleges videóval!
A buffalói születésű, ám 1995 óta francia állampolgárságú karmester, William Christie, a korhű régizenei előadásmód egyik legjelentősebb alakja nyolcvanadik születésnapját ünnepli.
Megengedhet-e magának egy pályakezdő alkotó olyan gesztusokat, mint a világ egyik legelismertebb koreográfusa? Mi a művészet szerepe a fenntarthatóságban? A fenntarthatóságra szabadságunkat korlátozó nyomásként vagy erőforrásként tekintünk? Válhatunk-e mind Greta Thunberggé?
Hírek
Jegyvásárlás
