A színészeket különösen megrázza az idő múlása. Pláne a SZINÉSZNŐKET.
Alkotóműhelyünk hölgytagjai egykoron híres színésznők életét mutatják be, akik már nem lépnek színpadra.
A kecskeméti születésű Szirtes Edina Mókus hegedűs-énekes-zeneszerző több mint két tucatnyi produkció és zenekar közreműködője. Lemezei, műsorai, sőt műfajai is sokfélék.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
Az Álomgyár beteljesületlen vágyaink iparosított előállítótere. Hollywood-i stílusban. Azaz, izgalmas külső mögé rejtett belső kiüresedettség. Korunk egyik legkiemelkedőbb drámaírójának, Ivan Viripajevnek tollából származó történet rendkívül egyszerű, mégis örökérvényű emberi tulajdonságokra épít, felhasználva az amerikai filmipar unalomig ismételgettet kliséit. Egy átlag péntek este, itallal, narkotikumokkal és annak minden velejárójával összekuszálja tíz átlagember történetét, akik saját belső problémáikkal küzdve magukra erőltetik a minden rendben van amerikai életérzést. Ahogy beljebb kerülünk az álomgyári örvénybe, egyre inkább szűnik meg az eddig biztonságot adó sematikus világ és jutunk el mindennapjaink abszurd közjátékáig. Mindannyian élünk valamiért, mindannyian elveszünk néha, mindannyian próbálkozunk és mindannyian keressük az utat a szeretet felé, ez az Álomgyár.
A lelkünkhöz szól és gondolkodóba ejt Székelyföld különös, misztikummal, néphagyományokkal teleszőtt világa. Az isteni akaratban rendíthetetlenül hívők, ám az Úr döntéseivel mégis folyton pörlekedők világa ez.
A történet különlegessége, hogy főhőse valószínűleg autizmus spektrumzavarral él, és mivel a történetet ő meséli el (nem pedig valaki más írja le őt), vele együtt élhetjük át, milyen különbözni az átlagostól, kívülállónak lenni, és milyen egy meglepő és leleplező szemszögből látni a világot.
zenés családi mesejáték egy részben
(Bálint Ágnes azonos című meseregénye alapján a színpadi adaptációt készítette: Bártfay Rita)
Zeneszerző: Csiszár Ferenc
A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Jézus születése, a hódolatukat kifejező pásztorok és háromkirályok az elmúlt kétezer év egyik legkedveltebb képzőművészeti témája volt. Azonban a különböző korok ábrázolásaiban jól látható különbségek vannak, amelyek jól mutatják az európai művészet állandó változását.
Egykor az üdvözletek és jókívánságok sorában különleges helyen álltak sajátos megjelenési formáikkal, szimbólumrendszerükkel a téli hónapokban postára adott képes levelezőlapok. Ebben az időszakban forgalmuk is jócskán megnőtt, hiszen a feladók távol lévő szeretteikkel is osztozni kívántak az ünnepek és a szünidő örömeiben. Ezekből a képeslapokból adunk most ízelítőt, közben pedig bepillantást nyújtunk a műfaj kialakulásába is.
Igazi ünnepi koncert varázsát élhetjük át St. Martin játékával, aki a Budafok Big Band kíséretében ünnepi dallamokat szólaltat meg a Klauzál Ház színpadán.
A házibulik legjobb helyszínéről elnevezett tizenöt éves Konyha fokozatosan vált mára tömegeket megszólító zenekarrá. Ez az este kiszakadás lesz a folyamatos pörgésből: intim, történetmesélős koncert, visszatérés ahhoz a bizonyos konyhaasztalhoz, ahol minden elkezdődött.
Hírek
Jegyvásárlás
