Örökzöld vígjátéki témákat boncolgató játék ízig-vérig mai köntösben – a szórakozás elkerülhetetlen. Az előadás érdekessége, hogy a darabot Szente Vajk, a stílus szakavatott mestere ezúttal íróként jegyzi, a rendező pedig Nagy Sándor, aki a korábbi bemutatón Simont alakította.
Jókai kevésbé ismert Komáromban játszódó regénye két nagy közösség, a katolikus és a református gyülekezet belső háborúját örökíti meg. A földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával azonnal le akarja bontatni a templomot, sőt saját maga ragad fejszét, s vágja bele a templomba. Romboló gesztusa megpecsételi a közösség sorsát, Guthai Táde református lelkész megátkozza Malárdyt, de azt ő sem tudhatja, hogy az átok épp a saját elveszett fia közreműködésével teljesedik be.
Malárdy alispánná választásának évfordulóján, egy városi ünnepségen jelenik meg először az a jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be, és megváltoztatja a Malárdy família sorsát. A fiatalember gyorsan belopja magát a családtagok szívébe, főképp a család szemefényéhez, Hermiához fűzik érzékeny szálak. Malárdy nem akar a lánya boldogságának útjába állni, ezért beleegyezik Kadarkuthy és Hermina házasságába. Az ifjú férj azonban álnevet visel, s az ellenséges protestáns család leszármazottja. Apja, Guthai Thádé, református lelkész az esküvőn leleplezi a fiát, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák sorozata követi egymást Jókai történetében, a történet végére azonban kioldódnak a konfliktusok, azt is mondhatnánk, hogy szomorú happyend.
Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?
Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnak azokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikor egymás felé közelítünk?
Vagyis: Kelet-Európa vs. Nyugat-Európa, egy multikulti családba préselve, akik a szeretet ünnepén épp a szeretetért harcolnak, ami váratlan helyekről, ne adj’ Isten migránsokon keresztül is megérkezhet…
Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
A Lábujjhegyen új évadában ismétjátékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
Ha a 20. század irodalmi párosait kell megnevezni, a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspár mellett Szilágyi Domokos és Hervay Gizella szintén említést érdemel, bár közös életük nem tartott sokáig. Kettejük életútja külön-külön is izgalmas felfedezést ígér, ugyanakkor költői nyelvük is változást hozott a korábban uralkodóhoz képest.
A Magyar Színház zenés előadásában megismerheted Tutajos és Bütyök, a két fővárosi nyolcadikos csodás nyári kalandjait. A két jó barát először jár vidéken, mégpedig a varázslatos titkokat rejtő Kis-Balaton mellett. Eleinte minden idegen a számukra, de Matula bácsi – aki kicsit olyan, mintha mindannyiunk nagypapája volna – megismerteti őket a táj titkaival, a végtelen nádas különleges állataival és növényeivel, a vidéki élet szépségeivel.
Hírek
Jegyvásárlás
