A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy februári hétvégét egymással töltenek, az évek során pedig a kaland mély emberi kapcsolattá válik.
A Teatro delle Albe társulatának MADRE című produkciója nem hagyományos értelemben vett színházi előadás. Lélegzik, sóhajtozik és meditál, akár egy szcenírozott költemény, mint egy tragikus zsoltár az önmagát felemésztő bolygóért. A számos nemzetközi díjjal elismert koncertszínházi alkotás a teremtés és a nemzés eszméjét járja körül, lehetőséget kínálva ezzel a főszereplőnek és a nézőknek is, hogy újrafogalmazzák a világhoz való viszonyukat. A másokra, de leginkább önmagunkra, saját legmélyebb hangunkra való odafigyelést felerősítő két monológból álló diptichont álomszerű illusztráció eleveníti meg fehér krétával fekete papíron, melyet dédelgető és szívszorító élő zene kísér.
Egy írországi kocsmába négy problémás alkoholbeteg közé karácsony szent éjjelén betoppan az ördög… Sharky visszatér Dublinba, hogy gondoskodjon az idősödő testvéréről most hogy az nemrég megvakult. Kocsmázni mennek Ivannal és Nickyvel (egy olyan férfivel, aki Sharkynak riválisa a szerelemben), és azt remélik, együtt kártyázhatnak egy jót. Egy idegen érkezésével azonban a tétek egyszer csak nőni kezdenek… És Sharky lassan a saját lelkéért játszik…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Mary izgatottan várja haza wimbledoni otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik. Az asszony ezért úgy dönt, felhívja a helyi rendőrséget, hátha hitvesének baja esett. Nem messze tőle, úgy négy és fél percnyi autózásra, Barbara izgatottan várja haza richmondi otthonába férjét, John Smith taxisofőrt, aki túl sokat késik.
Don Alvaro cirkuszában a labdazsonglőrtől az erőművészen át a kígyóbűvölőig mindenkinek hatalmas füle és bársonyos bundája van – itt
ugyanis minden artista NYÚL! Ne tessenek, kérem, csodálkozni, ez az igazság! Hol is keresne másutt munkát Péter, a zenebohóc és hol is
találhatná meg máshol élete párját, Pankát, a kötéltáncost, mint ebben a különös cirkuszban?
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?
Hírek
Jegyvásárlás
