A lelkünkhöz szól és gondolkodóba ejt Székelyföld különös, misztikummal, néphagyományokkal teleszőtt világa. Az isteni akaratban rendíthetetlenül hívők, ám az Úr döntéseivel mégis folyton pörlekedők világa ez.
Cseh Tamás arról énekelt valaha, hogy azt hittük, a dalokban angolul kimondják azt, amit magyarul
nem tudunk, de nem így van. A kérdés attól még eleven: be vagyunk-e zárva az anyanyelvünkbe, vagy
épp ellenkezőleg: magyarnak lenni nemcsak kollektív neurózis, de kollektív boldogság is.
Melinda álmodott egy Hazáról, ahol békében élhet. Ahonnan nem kell gyerekként elmenekülnie a két bátyjával, mint kislányként a szülőhazájából, Spanyolországból, azért, mert veszélyben az élete. Azt hitte, hogy Magyarhonban megtalálta azt a hazát, ahol soha többé nem kell félnie.
“Harmincvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam „A padláson”, mindig bent voltam a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha többször is rendezni fogom."
Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.
A Közép-Európa Táncszínház társulata az óvodás és kisiskolás korosztályt célozza meg előadásával, amelyet a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Halász Judit dalai inspiráltak.
14 éves kortól // 70 perc szünet nélkül.
A bunyóhoz ketten kellenek, elkövető és áldozat, ezek ketten pedig leginkább egy cella mélyén ismerhetik ki egymást, hála a rendőrségnek. Persze ha az elkövető neonáci, az áldozat fekete- munkás, kissé bonyolultabb a helyzet.
Thomas Bernard remekműve egy isten háta mögötti osztrák falu „dísztermében” játszódik. Itt készül előadni A Történelem Kereke című örökérvényű, nagy művét vándor-színtársulatával Bruscon, a színházcsináló.
William Shakespeare szelleme most megjelenik a Spinoza Színházban és Lackó Gábor szellemes ajánlatot tesz az angol drámaírónak arra, miként kellene kettejüknek együtt átírni a művet ahhoz, hogy A velencei kalmár megszabaduljon az antiszemitizmus – talán félreértésből rátapadt – vádjától.
"Brinkusz Gábor versei olyanok, mint a legnemesebb bor. Először, mikor belekóstolsz, csak azt érzed, hogy valami igazán különlegessel találkoztál. Aztán újra ízlelgetve mindig felfedezel benne valami újat, merészet, eredetit, valamit, amitől úgy érzed igazi értékre bukkantál."
Valló Péter és Vajda Katalin virtuózan nosztalgikus komédiája egyszer már meghódította a nyíregyházi közönség szívét, hosszú időn át volt évadok visszatérő sikerdarabja. Ezúttal új felfogásban, Keszég László rendezésében találkozhatnak vele a nézők, új színekkel gazdagítva a jól ismert történetet, a lényeg azonban változatlan: a csupa élet vígjáték, a népszerű muzsika, a felhőtlen szórakozás.
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
A Charles Dickens Karácsonyi ének című klasszikus kisregényébõl írt magyar zenés mű a legtöbbet játszott musicalek egyike. Főhőse a lelkileg sivár, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge uzsorás, akit még karácsonykor is csak anyagi ügyei foglalkoztatják.
Mindenkiben ott van a szunnyadó gyermek, így a tündérmeséket a felnőttek is szeretik, csak be kell őket csomagolni „felnőtt köntösbe”! Musicalünk Kriszta, a fiatal lány felnőtté válásán, első nagy szerelmi csalódásán keresztül idézi meg a Balaton part, a tó ősi mitikus legendáit „Trombitás Frédi” éjszakai „túravezetésével”.
6 éves kortól // 60 perc szünet nélkül.
Császármorzsa király lányát, a finom Csokis Minyont elrabolja a gonosz Vérpuding. A kiszabadítására jelentkező nyalánk vitézek mind megfutamodnak a feladat nehézségei elől. Ekkor jelentkezik a királynál Csücsök, a kis kiflivég. Kalandos útja során találkozik a Rémsütikkel, a Bundáskenyérrel, a Vattacukorral, a Diós kalácsokkal és a bátor Marcipánegérrel.
Moliére: A fösvény
vígjáték két részben Szolnoki Szigligeti színház előadásában
Rosanna Clarteda „O avarenzo” (A sóher) c. munkájának felhasználásával
színpadra alkalmazta: Szabó Máté
Az Anconai szerelmesek című zenés komédia a bemutatása óta eltelt húsz évben a legtöbbet és legtöbbféleképp játszott vígjátéka a hazai színpadoknak. Az olasz vásári komédiák legjobb hagyományait ötvözi a hagyományos magyar humorral és a hetvenes évek legismertebb olasz slágereivel.
Hírek
Jegyvásárlás
