Kedves Anyukák, Nagymamák! Gyermekkorunk kedvenc mondókái, mondókás könyvei, játékai frissen élnek emlékezetünkben. Két fiatal leányka a XXI. századra is megajándékozza gyermekeiket, unokáikat egy friss, üde, kedves zenés mesejátékkal.
A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban épült Wellisch Alfréd tervei alapján a közvetlenül a színház mellett álló bérház, melyben a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik.
Sarkadi Imre Viharban című kisregénye a badacsonyi kikötőben indul, hogy aztán a balatoni fergetegen túl egyéb viharokba is elkalauzolja az olvasót. Az Itt és Most Társulat színpadi adaptációja puritán színpadi eszközökkel és élő zenével teremti meg a zárt térben a szereplők fizikai, szellemi és érzelmi viharait.
A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.
Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki.
Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon.
Rudolf Franz Ferdinand Höß az auschwitzi haláltábor parancsnoka. Hogy válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapából? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két órán át?
Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent, – hogyan jöttek létre azok a bűnösök, akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a holokauszt – hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e?
„Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss
A szövegkönyvet írta: Nagy Márk és Karácsony Gergely
A történet egy zárkózott kisfiú, Lackó, álmáról szól, aki egyetlen „barátját”, a féltve őrzött üveggolyóját hiába keresve elalszik. Álombéli utazása során rengeteg kalandban lesz része, megismerkedik számos emberi tulajdonsággal rendelkező állatfigurával, a Gombával, a szófacsaró Seregélyekkel, az igazmondó Vakondokokkal, a Sánta Kutyával a Pukkancs Egérrel, a titokzatos Keresztes Pókkal.
4-8 éveseknek // kb. 50 perc szünet nélkül.
Alex játékmedvéjét Vasárnapnak hívják. Füle kockás, mancsa puha, gombszemével szelíden néz. Akkor is, ha dzsungeleset játszik, akkor is ha barchobázik, és akkor is ha belenyomják a fejét a vízfestékbe.
Az előadás középpontjában huszonéves fiatalok állnak, tele naiv reményekkel. Hogy hol élnek, és melyik korban, nem számít – a problémáik ugyanis túlságosan ismerősek. Hiányzik alóluk a biztonsági háló, alapállapotuk a kilátástalanság. A munkanélküliség, a társadalmi státusz kiharcolására tett kétségbeesett kísérletek választás elé állítják őket: hazugság és megalkuvás vagy tisztességes vereség. A kérdés mégis az, hogy ebben a lefelé húzó örvényben kaphat-e esélyt a szerelem, és ki milyen módon próbálja azt megélni.
8–10 éveseknek // kb. 50 perc szünet nélkül.
Költői mese a hit erejéről, a csodákról, és az isteni gondviselésről, rablókkal, szerzetesekkel, gyerekekkel.
Az Egy óra versek közt előadásain a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek társaságában/tolmácsolásában klasszikus és kortárs költők legszebb költeményeit hallhatják a kedves látogatók.
Ki ne vágyna a dicsőségre? Talán ezért Gloria a darab címe. Vagy mégsem?
A sikeres, fiatal drámaíró, Branden Jacobs-Jenkins Pulitzer-díjra is jelölt 2015-ös darabja Magyarországon másodszor, Tatabányán kerül műsorra.