Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a költészet ihlette mozgásvilág.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
Kottafüzet, hangjegyek, ritmusképletek - mi történik, ha életre kelnek? Repülnek a hanggombócok, cikáznak a vonalak, száguldoznak a violinkulcsok. A játszók meg zenélnek, mindennel, amit csak érnek: síppal, dobbal, nádihegedűvel.
A III. Madách Musical Pályázat győztes műve, amely 52 pályamű közül nyerte el az első díjat, forradalmian új hangvételű musical, melyben a kor magyar dallamvilága keveredik XXI. századi zenei formákkal. Szerelem, szenvedély, küzdelem a hazáért, a magam igazságáért, az életért. Háromgenerációs, nagyszabású, magával ragadó, látványos előadás.
Nem mindennapi vígjátékot láthatnak nálunk, amit egy olyan rendező állít színpadra, aki maga is 900-szor játszotta ezt a hihetetlenül szórakoztató vígjátékot!
Eredeti dalokból, személyes történetekből és nyilvánosan soha nem látott filmrészletekből összeáll egy egyedülálló szerzőpáros alkotói világa… Cseh Tamás és Bereményi Géza közös életműve nyílik meg a nagyközönség előtt Rakonczai Viktor zenei vezetésével és a Thália Színház egyedülálló technikai lehetőségeivel – amely a speciális LED-falaknak, az élőzenekarnak és a Thália Színház színművészeinek köszönhetően egyszerre ad színházi, nagykoncerti és vizuális élményt.
LeLehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
Hédi, Abigél és Bori barátnők. Évtizedekkel ezelőtt évfolyamtársak voltak az egyetemen, azóta sok minden történt velük, de barátságuk töretlen. Havonta könyvklubot tartanak, most éppen a Bovaryné a téma. A regényhez való viszonyukat erősen befolyásolja aktuális élethelyzetük: Hédi egy csúnya válás után próbálja összeszedni magát, Abigél képtelen az elköteleződésre, Bori házassága viszont tökéletes.
Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.
Vannak pillanatok, amiket elfelejtünk megélni...vannak dallamok, amiket nem hallunk meg...versek, melyek olvasatlanok maradnak...és ha néha úgy érezzük egyedül maradtunk a világban, csak engedjük, hogy megmutassa magát, az a titokzatos valami, ami sokszor észrevétlen, de körbevesz minket: a láthatatlan szépség.
Szepes Mária és Hamvas Béla írásaiból összeállított, az ő szellemi barátságukat tükröző szinházi- irodalmi est, mely a látható világon túli rejtett valóságról, az ember földi útjáról és ezek összefüggéseiről szól közvetlen, őszinte hangnemben.
” Csupa hieroglifa, csupa szín körülöttünk és bennünk az egész világ, amelyek előképei benne nyüzsögnek a tengerekben, tavakban, folyókban, a természet és a civilizáció csillogó fényáradatában. De vajon értjük- e ezt az egész univerzumot behálózó időtlen jelbeszédet? Lelkünkbe hatoló mágikus hatását?”
( Szepes Mária)
Az előadás a Magyar Művészeti Akadémia hároméves ösztöndíj programjának keretében jött létre.