A darab középpontjában a világhírű pszichoanalitikus, Sigmund Freud áll. Londoni otthonába látogatóba érkezik egy kevésbé híres fiatal professzor, Clive Staples Lewis, aki korábbi könyvében nevetségessé tette az idős lélekbúvárt.
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító.
Az Őszi álom hétköznapi, mindenki számára zsigerileg ismerős élethelyzeteket idéz meg, miközben egy játékos utazásban bejárja egy teljes emberi élet állomásait: a „tékozló” fiú sok év után hazatér új feleségével, hogy egy találkozás erejéig életre-halálra szembesüljön múltja törmelékeivel..
A kontroll a játékon belül legalább adott. Hatásod van a világára. Más is menekül. Ne mondd, hogy te nem! Hát látom. Karaktereket alkotsz Fészbúkon, meg Instán, posztolsz a szolidaritásról meg a kutyás nyaralásról, leizzadsz, ha nem lájkolják az eseményedet. Az online avatárod eseményét. Csak annyi a különbség, hogy én ugye veled ellentétben tudom, hogy a videojátékban az a karakter nem én vagyok. És arra gondoltam, ott a Városligetben, hogy mi lenne, ha mégis?
E tragikomédiában a magyar falu jól ismert figurái elevenednek meg, jellemző helyzeteikben; nagyobbrészt egy kocsma hűvösében mondják el mindazt, amit az életükről fontosnak tartanak és kimondhatnak. A Portugál helyzetkép, a várakozás és az elvágyódás története.
Homonnai Katalin rendhagyó színházi sétára invitál a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum tereibe. A középkortól indulunk, lesz benne (fiktív?) családtörténet, zsidók, keresztények, muszlimok, Joyce is előkerül, sőt az egyik sarkon Drakula vár minket. Persze nem maradhat ki sem a tánczene, sem Táncsics talán még Gömbös Gyula kardját is megtaláljuk.
A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának.
A társulat Bernarda Ballada című ÚJ előadása elsősorban a tánc nyelvén beszél. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg és a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.
Ivan Menchell pergő, mély emberismeretről árulkodó vérbő komédiája sok-sok kacagás mellett megható, megrendítő pillanatokat kínál mindenkinek, aki valaha szeretett és szerették.
Szimultán monodráma sorozat? Többszólamú strorytelling est?
Nincs könnyű dolga annak, aki címszavakat, műfaji meghatározást keres arra a kísérletre, amire az előadás vállalkozik.
A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo - arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra, és ehhez elkészítette „Medvevára” című zenés művét.
Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről.
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
A Grecsó fivérek már több mint tíz éve együtt mesélnek a színpadon, a szépirodalom, a zene és a tánc nyelvén keltik életre a múltat és közös történeteiket. Együttműködésük azon alapul, hogy az irodalom inspirálhatja a jazzt és a kortárstáncot.
2025 márciusára egy mára klasszikussá vált, ikonikus kortárs színdarab bemutatására készülünk: Nagy Péter István rendezi Tony Kushner Angyalok Amerikában című kétestés drámájának első részét, a Küszöbön az ezredfordulót.
Polcz Alaine amikor megírta saját történetét, nem csak a XX. század egyik legfontosabb női nézőpontú tényirodalmi alkotását hozta létre, hanem minden nőt arra buzdított, hogy merjenek bátran fogalmazni saját életük eddig kibeszéletlen traumáiról.
A Győri Nemzeti Színház a KultUp programmal közösen, arra vállalkozik, hol osztálytermekben, hol a Padlásszínház ficaknyi terében három különböző korosztályú nő hangján szólaltassa meg ezt a fájóan kegyetlen, mégis felemelően humanista történetet.
Egy házaspár, két színész, öt rendező, öt jelenet és öt divattervező egy fergeteges angol öt jelenetes komédiában!
Az Életfa Program támogatásával Peter Quilter kortárs angol szerző komédiája igazi jutalomjáték két kiváló színésznek. A Mr. és Mrs. megszületése óta hatalmas sikerrel fut világszerte, Magyarországon elsőként Verebes Linda és Pindroch Csaba bravúros alakításában láthatja a közönség. A fordulatos, hol felhőtlenül szórakoztató, hol szívbemarkoló, de mindig mélyen emberi és őszinte történet 5 jelenete a férfi és nő kapcsolatának örök dilemmáit járja körül. Egyáltalán hogyan lehetséges, hogy két embert menthetetlenül összesodor a sors? Máshogy élnek, mást akarnak, mások a szokásaik és bogaraik – és valamiért mégsem tudnak elszakadni egymástól.
Senki se csodálkozzon, ha otthon, az előadás után mintha másképp nézne tükörbe.
A Somnakaj igazi cross over. Valóságos örömzene.
Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés valamint modern kifejezési formák találkozása.
Miért gyakorol ránk még mindig ilyen félelmetesen nagy hatást az Oreszteia? Az egyik válasz talán az lehet, hogy szükségünk van a mítoszokkal való mélyebb kapcsolatra. Az Oreszteia mítosza veszélyes: az ismeretlen és az idegen világát idézi elénk, rettegést kelt, feltárja a megzabolázhatatlant, az erőszakot és a legmélyebb, megszelídíthetetlen törvényeket.
Hírek
Jegyvásárlás
![[ESCAPE] A Donkihóte-projekt](https://pb2.jegy.hu/imgs/system-4/program/000/164/270/escape-a-donkihote-projekt-222-131-243028.jpg)
