Plata-Ettingen hercegné, lánynevén Eugénia hercegnő és lánya, Olympia egy osztrák fürdőhelyen nyaralnak. Lakik a szállodában egy Kovács nevű délceg magyar huszárkapitány. Eugénia rajong Kovácsért, akivel együtt kártyázik és aki még a gőgös Olympia lábát is megremegteti. Lina grófnő soha nem emésztette meg, hogy anno nem ő lett Plata-Ettingen hercegné, irigységében elterjeszti a pletykát, hogy Olympia rangon alul, egy közönséges huszárkapitánnyal flörtöl. Eugénia tudja, ha ennek híre megy, kitör a botrány. Egész Bécs azt lesi, hogy hibát kövessenek el. “Nem egy Lina van, hanem ezer. Egész Bécs egy nagy Lina.” Kötelezi a lányát, hogy “végezze ki” kegyetlenül Kovácsot.
Olympia választás elé kerül: szerelem, spontán érzelmek vagy kötelesség, kiszámítható élet. Mivel nem a maga ura, ki van szolgáltatva társadalmi rangjának, családi állapotának, a szabadság helyett a kalitkát választja…
Az erdő kis lakói izgatottan várják a Mikulást. Igaz, hogy csak az embergyerekeknek hoz ajándékot? Vagy a kíváncsi állatkák is kapnak valamit? Sok-sok játék, kaland, móka, s végül hoppon marad a ravaszdi róka! A történet végén megérkezik az igazi Mikulás is.
A Kulcsár Noémi Tellabor társulat tagjai egy varázslatos világba kalauzolják kis nézőiket. A Mikulás épp úton van, hogy minden jó gyermeknek csokoládét és kis játékokat ajándékozzon. De aztán igen nagy slamasztikába keveredik: defektet kap a szánja! Lesz vajon, aki segíthet rajta?
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben válogatott bűneseteket kell megoldania, tét a világbéke – és közben még egy amerikai színésznő, Irene személyében a szerelem is ráköszön…
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével és magával ragadó lendületével egy bő év alatt a Társulat egyik legnépszerűbb produkciója lett, melyet már több mint 10 ezer ember látott különböző országokban és városokban.
A Duda Éva Társulat ezzel az esttel elrugaszkodik a táncszínházi világ új dimenziójába. Olyan szavakon túli, tágabb univerzumba invitálnak, ahol a kezdés pillanatában eltűnik az idő és élvezhetjük a pezsgő kalandot. Egyedi, megismételhetetlen percek, az élet ünneplése, mert mulatságnak mindig lennie kell!
Alkotó táncművészek:
Eleonora Accalai, Bacsó Gabriella, Bundschuh Vera, Dévai Lúcia, Dragos Dániel, Dudás Gergely, Füzesi Csongor, Ivanov Gábor, Javier Mario Salcedo Hernández, Szilvási Anna
Zeneszerzők és előadók: Farkas Izsák, Szarvas Dávid
Díszlet: Duda Éva
Jelmez: Kiss Julcsi
Fénytervező: Pető József
Trénervezetők: Csuzi Márton, Zoletnik Zsófia
Trénerek: Lakatos Leonetta, Ott Olivér, Lennart Paar, Újvári Milán
Koreográfus asszisztens: Csák Beatrix, Vitárius Orsolya
Produkciós vezető: Huszár Ágnes
Rendező-koreográfus: Duda Éva
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.
Támogatók: EMMI, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata, Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Inspirál Cirkuszközpont, Movein Stúdió
Külön köszönet: Faller Zoltán – airtrack.hu, Gortva Krisztián, Ott Olivér – Pattanj Sportegyesület, Vági Bence – Recirquel
A vígjáték szellemes és felszabadító – az önelfogadásról, a női összetartás erejéről és arról szól, hogy néha a legnagyobb kihívás levetkőzni – lelkileg és szó szerint is.
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
"Kippkopp a havas erdőben sétált, mikor odaröppent hozzá barátja, a cinke…" kezdődik Marék Veronika meséje egy egészen különleges napról, melyben a kis gesztenyefiú ellátogat a városba, hogy megtudja, miért nőtt fenyőfa egy házban, a szoba közepén. Kalandja során megismerkedik a kis Csillaggal, aki végigkalauzolja őt a díszbe öltözött fenyőfán, s végül megtudja ő is mi is az a Karácsony.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Szabad-e bejönni ide betlehemmel?
Előadják:
Becze Gábor, Gryllus Dániel, Major Gábor és Radványi Balázs
Mikor a betlehemesek karácsonykor házról-házra járnak, üdvözlő versük végén ezt kérdezik: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? A Kaláka együttes karácsonyi hangversenyének kerete ez a betlehemes játék. A műsorban elhangzanak magyar és más nemzetiségű karácsonyi népdalok, régi egyházi énekek, karácsonyi versekre írott Kaláka dalok.
Ahogy a Karácsony minden generációnak ünnep, így ez az előadás is lehet esti templomi koncert, délelőtti gyerekműsor, vagy hétvégi családi alkalom.
„Ádventi koncertünket mindenkinek ajánljuk – Kányádi Sándort idézve – karon ülőtől botra támaszkodóig.” Gryllus Dániel
Hírek
sajnos elfogyott
