Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült.
Gary úgy érzi, mindent megad a családjának. Értük dolgozik állandóan, ügyfeleivel is ezért jár el golfozni, meccsekre. Maggie magányosnak és elveszettnek érzi magát a házasságukban. Nem tudja, mit akar, csak azt, hogy képtelen így folytatni. Két középkorú ember.
Egy megkötözött, Minion-maszkos alak ül Az osztály vesztese felirat alatt. Fotóját az ismeretlen tettes az 5. A osztály Facebook-oldalán teszi mindenki számára elérhetővé. Nem lehet tudni, hogy ki készítette és posztolta a képet, sem azt, hogy ki van a fotón. Az 5. A-ból bárki lehet a tettes. És az áldozat is.
Herczeg Ferenc finoman ironikus világa mögött mély emberi dilemmák húzódnak: a szeretet, a méltóság és a választás szabadsága kerül mérlegre egy kifinomult, mégis törékeny világban. A Kék róka a magyar drámairodalom egyik jelentős darabja, amely ma is érvényesen szól a kapcsolatok rejtett feszültségeiről.
Egy pincérnő és egy szakács: Frankie és Johnny. Bár nem lehet csak azért járni valakivel, mert van egy ilyen dal, ők kölcsönösen kinézik egymást maguknak az étteremben.
A két világháború közötti magyar ipar fellendítői, úgy mint Weiss Manfréd (gépipar), Richter Gedeon (gyógyszer), Aschner Lipót (Tungsram), Goldberger (textil) mind asszimilált zsidók voltak. E zsidó gazdasági elit iskolapéldája Goldberger Leó, ’textilkirály’, aki Horthy személyes barátja, tanácsadója,
kártyapartnere és még képviselői is.
Egy brutális világban egy kirúgott vegyész összefog egy nagystílű bűnözővel, és hullák cseppfolyósítására szakosodik. A bűn persze kifizetődő – eleinte. De aztán…
Előadásunk a tiszazugi méregkeverők tragédiájának napjainkig tartó hatását vizsgálja korabeli és jelenkori történeteken keresztül. Mennyiben változtak a nők cselekvési lehetőségei?
Az előadás egy generációs keresztmetszet sodródásról, identitás és boldogság keresésről, életkezdési válságról, kapunyitási pánikról.
Az előadást 18 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
Miért is vagyunk itt ma este? Hát… ez egy hosszú történet. Volt egy pillanat, amikor azon kaptam magam, hogy a gyerekkorom meghatározó művészei, hirtelen a kollégáim és a barátaim lettek. Millió áténekelt este, átnevetett próbafolyamat és átsírt nehéz pillanat van mögöttünk és ezután az jutott eszembe, hogy talán a közönségünket érdekelné az, hogy pontosan mi is hangzik el a híres színészbüfék cigarettafüstös helységeiben. Mindig egy új kolléga, új példakép, új idol lesz a vendégem, akivel a nagyérdeműt egy olyan zenés kavalkádba invitáljuk, ahol a humor az ének és a színházi sztorik tömkelege lesz a mérőszám.
Két csavargó, Vladimír és Estragon várnak. Hogy kire, maguk sem tudják. Ahogy azt sem tudják biztosan, hogy jó helyen és jókor várakoznak-e, de nem mernek elindulni, nehogy Godot pont akkor jelenjen meg, amikor ők már elmentek. Godot pedig üzen: ma este nem jöhet, de holnap feltétlenül eljön.
Kinek és minek akarunk megfelelni a szex soràn? Hogyan kell elmenni? Ti már hányszor? Mit csináljak, hogy nekem és a partneremnek is jó legyen? Neked hol a határ? Egyaltalàn mit nevezünk ma szexnek? Nektek mi az intimitáshoz fűződő viszonyotok? Használod még a képzeleted, vagy csak a pornó? Hány centis szőr elfogadható még? Mikor kell elővenni az óvszert?
„Amikor a közönség előtt állok, nagyon igyekszem egy fikarcnyit sem engedni az energiáimból. A legjobbat nyújtom, egész lelkem, egész szívem beleadom a sanzonjaimba, minden alkalommal azon vagyok, hogy emberi kapcsolatot teremtsek a nézőtérrel, közösséget találjak a hallgatóimmal…”
FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.
"Kippkopp a havas erdőben sétált, mikor odaröppent hozzá barátja, a cinke…" kezdődik Marék Veronika meséje egy egészen különleges napról, melyben a kis gesztenyefiú ellátogat a városba, hogy megtudja, miért nőtt fenyőfa egy házban, a szoba közepén. Kalandja során megismerkedik a kis Csillaggal, aki végigkalauzolja őt a díszbe öltözött fenyőfán, s végül megtudja ő is mi is az a Karácsony.
Mi vár rátok? Kincs helyett kilincs, malom helyett majom, öreg remete helyett a fekete feneke. Vitéz László
vándorútja során barátokat keres, de helyettük találkozik remetével, csendőrrel, az ördögökkel… Vajon barátra
talál-e mire az út végére ér?
Játék, humor, játék és játék. Számunkra ez Vitéz László.
Az előadást Kemény Henrik emlékéneknek ajánljuk.
Egyik kezem, itt a vállam… várj, mert összeakadt a lábam. Nagy a gubanc, a kezem, a fejem, a lábam a hátam… Nézd repül a repül a repülök, a nyakadba csücsülök, onnan már könnyen lemászom, de már megint elhagytam a kabátom.
Az előadáson való részvételt 18 hónapos kortól ajánljuk.