Gyalogos túra a Gátéri Fehér-tónál, a tavaszi madárvonulás végén és a fészkelési időszak első felében. A Fehér-tó is jelentős szerepet töltött és tölt be ma is a madárvonulásban. Tavasszal, de főleg ősszel igen nagy számban vonulnak át itt vadlúd és réce fajok, bíbicek, és egyéb parti madarak. A madármozgás jelentősen függ a terület kezelésétől, illetve a vízállástól.
A szikes talajok és az Európában egyedülálló, jól fejlett szikpadkák jelentik a védett terület talajtani és geomorfológiai értékét. A túra során megtekintjük a szikes puszta jellegzetes növénytársulásait, gyönyörködhetünk a legkorábban nyíló orchideánk, az agárkosbor szépségében, valamint betekintést kapunk a vízimadarak mindennapi életébe.
Csillagászati bemutatóval egybekötött természetismereti túra. A Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület és élővilágának bemutatása, sötétedés után pedig ismerkedés a csillagos égbolt csodáival.
Bizet Carmenje az operairodalom egyik legnépszerűbb alkotása, és a belőle készült zenekari szvitek is a közönség kedvencei közé tartoznak. Ezúttal Shchedrin zenei feldolgozása által ihletett képeket varázsol vászonra Cakó Ferenc Érdemes és kiváló grafikusművész, animációs filmrendező. A világon egyedülálló, a pillanat hatása alatt született produkció maradandó élményt jelent látogatóink számára.
2023. december 30-án egy éves születésnapját ünnepelte a KIOSK Budapest társulata, és az sem kérdés, hogy a show-nak mennie kell tovább. Kedves Vendégeink, ezennel meghirdetjük a 2024-es, tavaszi dátumokat, március 23-án és április 20-án valamint május 18-án szeretettel várunk benneteket a True Colors show csodálatos világába.
Havonta jelentkező interaktív művészeti foglalkozás gyerekeknek
A foglalkozásokat Kékkovács Mara és Bordás Barbara, a Budapesti Operettszínház művészei tartják.
Megindító szellemidézés: a Börcsök Boglárka által készített videofelvételek és a precíz megszemélyesítés segítségével három elhunyt táncos elevenedik meg - és velük együtt a modern tánc szabadságát és a 20. századi ideológiák elnyomását tükröző megható élettörténetük.
Mennyire lehet beszédes egy egyszerű levegővétel? Hogyan lélegzünk életet gondolatainkba és vágyainkba? Az in_form egy mozgás alapú esemény, amely felerősített lélegzet hangokat használ. Az előadás a láthatóság határán marad, arra kér, hogy nyisd ki a füled, figyelj és légy jelen.
Bősze Ádám és László Ferenc Páratlan párok c. előadássorozata harmadik évadának minden egyes estéjén hajdani kortársak kerülnek majd egymás mellé: egy nagy zeneszerző és egy koronás fő vagy jeles államférfiú.
A Budapest 150 programsorozat keretén belül tavasszal és nyáron három különleges ismeretterjesztő előadást láthatnak a KMO-ban, Katona Csaba történész tolmácsolásában.
Az évezredes minták odalettek, az életmód egyéni és túl változatos lett. Szembefordítottak a kultúránkkal, árkot ástak közénk és gyermekeink közé, nézzük, ahogy minden kisiklani látszik a kezünk közül.
Az európai festészet- és szobrászat történetében az érzelmek ábrázolása meglepően újkeletű, pár száz éve feltűnő jelenség. Az érzelemábrázolás művészek számára egy igazi kihívás, amivel szisztematikusan először XIV. Lajos, a Napkirály udvari festője, Charles Le Brun (1619–1690) foglalkozott. „Módszer a szenvedélyek [érzelmek] rajzolásának [ábrázolásának] elsajátításához” (Méthode pour apprendre à dessiner les passions) című sorozata nagy hatást tett a 18. század festészetére, hiszen az ő útmutatásai alapján ábrázolták a különféle, arcon tükröződő érzelmeket. Ennek kapcsán öt előadásban nézzük meg három pozitív (öröm, szerelem, vágy) és két negatív (harag, féltékenység) érzelem különféle ábrázolásait az európai művészet történetében.
„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról (1925–1996) szólok. A szabónemzedék történetéről, a szentesi juhászöltöny és juhászmellény elterjedéséről, virágzásáról és utóéletéről számolok be. A dél-alföldi, így a csongrádi és csanádi pásztorokat kutatva többször elhangzott a szentesi szabó, Jordán Zsigmond neve. A juhászok őt keresték fel, hogy készítse el foglalkozásuk címerévé, saját identitásuk kifejezésévé váló viseleti darabokat: a kabátból, csizmanadrágból, mellényből álló együttest – ami későbbiekben pantallóval bővült –, amit mindannyian juhászöltönynek hívnak. Ebből következik, hogy szabómester-embertől ritkaságnak számít, hogy egy alkotótól ilyen számú viseleti darabot ismerünk.”