Csukás István – Bergendy István meséjében, a televízióból jól ismert híres egyfejű sárkány, a jóságos
Süsü kel életre a színpadon, hogy barátjával, a királyfival járja végig kalandos útját. Süsü a híres egyfejű, egy jóindulatú sárkány, akit eredeti hazájában, a többfejű sárkányok földjén gyakran kigúnyoltak egyetlen feje miatt.
Családbarát kalandtúránkon felfedezzük a Turjánvidék vizes-lápos világát, bemerészkedünk a vízzel borított láperdők szélébe, majd a nedves réteken haladunk tovább, elsajátítjuk a lápjárás fortélyait, közben pedig a tavaszi, szép lassan ébredező élővilágban is gyönyörködünk.
Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
Emlékszel-e még? – népszerű operettek varázslatos világa folytatódik február 10. és április 21. között az KMO-ban. A 15 órakor kezdődő zenei előadásokon ismert dallamok, zenés filmbejátszások és érdekes történetek várják az érdeklődőket Zelinka Tamás zenetörténész kalauzolásával.
Milyen ünnepeket tartottak 1945 és 1990 között a kerületben?
Érdekelték-e ezek az akkori polgárokat? Katona Csaba történész előadása a terézvárosi magánjellegű és közérdekű celebrációk kalandos történetéről. Szokás szerint nagy érdeklődéstől övezve, úgyhogy mielőbb érdemes jegyet venni.
A Cziffra Fesztivál keretében megrendezett „Szinergia II.” című kiállítás műtárgyai a képzőművészet és a hangok, a zene világa közötti együttműködést és átjárást reprezentálják. A tárlat art coaching kísérőprogramján a kapcsolódás és kötődés lesz a téma, Lévay Jenő és Szabó Ata képzőművészek közös alkotásából („Szívhimnusz” – „Szívhullámok”) inspirálódva.
DuplaPresszó // Szinetár Miklós rendező és Karczag Márton, az Operaház emléktárvezetője
A DuplaPresszó Szemere Katával című műsorban az újságíró két-két olyan művészt vagy
alkotót, a kulturális, a gasztro-, valamint a tudományos élet izgalmas szereplőjét hívja meg,
akit valamilyen látható vagy láthatatlan szál összeköt.
Az eseményt a Liberty Produkció mutatja be.
Kubik Anna Kossuth-díjas érdemes művész, a Nemzet Művésze, a színházi élet meghatározó alakja. A legintellektuálisabb színésznők közé tartozik, játékában szenvedélyesség, elegancia és líraiság vegyül. Nagy drámai alakítások hosszú sora fűződik a nevéhez, pályakezdése óta meghatározó szoros kötődése az irodalomhoz, versekhez.
Gyimesi Emese és Katona Csaba vetítéssel egybekötött beszélgetés-sorozata
A történelmi filmekről szóló vitákban gyakran elhangzik az az érv, hogy a játékfilm nem dokumentumfilm, miért is várnának tőle a nézők bármiféle hitelességet? Mindeközben mégis az tapasztalható, hogy a történelmi filmek alapvetően formálják a múltról alkotott képzeteinket, így kulcsszerepük van abban, ahogyan az egyes történelmi korszakokról gondolkodunk. Miért bírnak ekkora imázsformáló erővel a történelmi filmek és milyen felelősséget jelent ez a készítőik számára? Hogyan lehet egy film egyszerre történelmileg hiteles és dramaturgiailag izgalmas? Ezek a kérdések lesznek Gyimesi Emese és Katona Csaba beszélgetés-sorozatának középpontjában, akik megosztják az érdeklődőkkel, hogy milyen aspektusokra érdemes figyelni, miközben történelmi filmeket nézünk.
A Hagyományok Háza Több mint mozi sorozatának 2026-os első alkalmán a száz éve született Kallós Zoltán emléke előtt tisztelgünk a Válaszúti hegy aljába’ című portréfilmmel.
Az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc történelmi eseményei mindenki előtt ismertek. A közbeszédbe az idők folyamán sok olyan pontatlanság is beépült, amelyek nem fedik a valóságot.
Az ember a plasztikai sebészeti beavatkozások megjelenése előtt is igyekezte átformálni a testét a divatos sziluettnek megfelelően. A vágyott test elérése – legyen az férfié vagy nőé – sokszor lemondással, kényelmetlenséggel, fájdalommal, akár mozgásképtelenséggel is járt.
Újabb 30 felnőttmesével rukkol elő tavasszal Rényi Ádám
A humorra nincs várólista, Rényi Ádám szövegei rögtön gyógyítanak
A szerző negyedik kötetének életmeséi férfisorsokat mutatnak be
Kevesen tudják olyan hitelesen megszólaltatni az érzelmeknek azt a sokszínű elegyét, amelyet nap mint nap átélünk, mint Rényi Ádám, a „félperces” novellák immár többkötetes mestere. Hiszen ne is tagadjuk: hol ábrándos vágyakozásba merülünk, amikor a vakvéletlen mellénk sodorja egy utazás közben titkos szerelmünket; hol megrökönyödünk, amikor kiderül, hogy idős barátnőnk nemzetközi összeesküvésnek tulajdonítja a késésünket a cukrászdából; hol kínzó kíváncsiságunk hajt bennünket, hogy meglessük az időnként rejtélyes módon felszívódó házastársunkat; hol elönt bennünket a soha be nem vallott sárga irigység, amikor egy közeli ismerős frissen elnyert díjához kell gratulálni; vagy épp a magányosság csalja ki a könnyünket, ha úgy alakul a karácsony, hogy egyedül sütögetjük a zserbót odahaza.