Török András művelődéstörténész tart előadást, amelynek vendége Toronyi Zsuzsanna történész-levéltáros. Az est 1944. március 19-éhez, Magyarország német megszállásának napjához kapcsolódva, archív fényképeken keresztül idézi fel a budapesti zsidóság múltját és mindennapjait 2026. március 19-én, csütörtökön este 7 órakor a Goldmark-teremben. A belépő ára 2900 forint, az ülőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik.
A Vigadjunk komolyan! - Eckhardt Gábor zenetörténeti kalandozása második előadásának műsora híres zeneszerzők gyermekkorába illetve gyermeki világába kalauzol el bennünket. Minden a gyermekről szól. A művész zongorajátékában felcsendül többek között J. S. Bach, Mozart, Liszt, Grieg, Mendelssohn, Schumann, Csajkovszkij, Prokofjev, Copland, Bartók és Kodály egy-egy rövid darabja, melyet gyermekeknek írtak vagy éppen gyerekként komponáltak.
Aligha túlzás azt állítani, hogy a 2025-ös év talán legnagyobb kulturális eseménye (szenzációja) a Hunyadi-sorozat volt - a rendkívüli visszhangot keltett filmsorozat alapját Bán Mór monumentális, régebb óta ismert és méltán népszerű Hunyadi-regénysorozata jelentette – már ennyi információ bőven elég lenne a közösségi igény megfogalmazásához: ez az ember alighanem jócskán méltó arra, hogy alaposabban, mélyebben, átfogóbban megismerhessük.
A régi görögök szerint nem az a bölcs, aki sokat tud, hanem az, aki tudja, mit érdemes csinálni. Tehát a bölcsesség a lényegre vonatkozó gyakorlatias tudás, amely eligazít abban, hogyan érdemes élni.
A fő kérdés tehát az: miként lesz az élettapasztalatból életbölcsesség?
A tapasztalati tanulás modellje szerint négy állomást járunk be újra meg újra, miközben a tudásunk a világról, az életről folyamatosan bővül.
A négy állomás: FELFEDEZÉS, GONDOLKODÁS, DÖNTÉS, CSELEKVÉS
A négy lépésnél buktatók is várhatnak ránk, de a továbblépés lehetőségei is feltárulnak.
Aranyosi Péter önálló estjében közéleti kérdéseket boncolgatva elmeséli, hogyan is boldogul egy magafajta ötvenes a felgyorsult, közösségi oldalakkal és PIN kódokkal átszőtt digitális világunkban.
Háború, menekülés, bujkálás, majd a trianoni döntés és következményei… Ilyen előzmények után a két világháború közötti évtizedek az újjáépítésről, továbblépésről és az új helyzethez való alkalmazkodásról szóltak a magyar főnemesi családok számára is.