A bajos főváros az európai festészet legfontosabb központja volt, ahol a Művészeti Akadémián számos magyar művész folytatott tanulmányokat. Rangos nemzetközi kiállítások is emelték a város rangját. Azonban néhány művész úgy döntött, hogy külön szeretnék bemutatni műveiket, ezért kivonultak a hivatalos seregszemlékről és megalakították a szecesszió művészeti csoportot.
Gimesy Péter művészettörténész-filozófus 6 részes vetített képes művészettörténeti előadássorozata ezúttal magyar nagymesterek életműveit mutatja be 2024 őszétől 2025. tavaszáig.
Görög Ibolya a protokoll és a rendezvényszervezés egyik megkerülhetetlen alakja, Magyarország vitathatatlanul legtapasztaltabb és legnépszerűbb protokoll szakembere, a Miniszterelnöki Hivatal egykori protokollfőnöke, a Szegedi Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem címzetes docense, több szakkönyv szerzője. Négy nyelven beszél, előadásai mindig sziporkázóan szellemesek és könnyed hangvételűek, miközben minden részletre kiterjedő profizmussal adja át több évtizedes tudását a hallgatóságnak.
Szemere Kata újságíró februárban és áprilisban két különleges színész-rendezővel beszélget közvetlenül a KMO-ban: február 18-án Bezerédi Zoltánról, áprilisban pedig Koltai Róbertről tudhatunk meg egy kicsit többet.
A 2024-es Termékenység Hete programsorozatunk második napján megismerhetitek Pánczél Zsókát és a LilyMed Termékeny Tudat programját. Nehéz döntésekben is szeretnénk fogni a kezeteket és megfelelő empátiával, információval segíteni a számotokra legmegfelelőbb döntés meghozatalában.
Az immár három éve elindult, több részes előadássorozat vezetője Radics Tamás, aki 2015-óta foglalkozik túravezetéssel. Az utak során mindig nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre, hogy az élmények mellé valami pluszt is tudjon nyújtani. És hogy miért is szereti ezt csinálni?
Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek a költészet bonyolult jelenségét évezredek óta fenntartani? Annyi egyszerűbb, kellemesebb vagy látszólag hasznosabb dologgal foglalkozhatunk, miért olvasnánk verseket?
Mit tanulhatunk egy ultrafutótól a saját céljaink eléréséhez? Milyen érzés átszelni a célvonalat, amikor már minden kilométer maga a győzelem? Kíváncsi vagy, hogyan inspirálhat Téged Lubics Szilvi története a mindennapokban? Hogyan lehet összehangolni egy extrém sportot a mindennapi élet kihívásaival? Milyen titkok rejlenek az ultrafutás és a kitartás művészete mögött?
Miért hívják a Budapesti elővárosi vasutat HÉV-nek? Talán a gyorsaságára akarnak utalni? A válasz
nem, a HÉV a helyi érdekű vasút rövidítése. A 19. század vége felé az országban sok helyen épültek
helyi érdekű vasutak – ezek közül ami még üzemel, az már vasúti mellékvonalnak számít.
Salamin Ferenc Makovecz "tanítvány". A városrendezés, az építészet és a művészet témáját járjuk körbe, és természetesen beszélgetünk a mester, Makovecz Imre különleges szerepéről és művészetéről.
A császári fővárosban is a hagyományos akadémikus festészettel való szembefordulásnak következtében született meg az új művészeti mozgalom, amely a müncheni mintára szintén a szecesszió nevet használta megnevezésként.
Milyen bűnöket tartottak számon a középkorban, és melyeket követték el ténylegesen? Mennyire ismerjük a bűnösök szempontjait? Ki üldözte és ítélte el őket? Mi lehet egy bűnös sorsa, és biztosan pokolra jut-e? Hogyan képzelték el a Pokol bugyrait?
Pál Ferenc katolikus papként is fontosnak tartja, hogy az előadásai mindenkinek szólhassanak: bárki bejöhet, nem kell semmi elvárásnak megfelelni, elég a hallgató nyitottsága.
A Bakony-Balaton pásztorvilága és fás-erdős legeltetési rendszerekről szinte nincs oly gyermek vagy felnőtt, aki nem hallott volna közvetetten. A bakonyi betyárok, makkoltatás, bakonyi pásztorokról szóló énekek mind-mind átszövik életünk hétköznapjait és maga a táj, Balaton – felvidék lankái és Bakony hegyei mind meghatározzák a magyar, Pannon tájról alkotott elképzeléseket. Az elmúlt évszázadok során a legelők összeszűkülésével a pásztorok létszáma is megfogyatkozott és szinte el is tűntek a köztudatból, pedig jelenkorunkban is még vannak pásztoroló legeltetéssel foglalkozó gazdálkodók a térségben. Az előadásban azt járjuk körbe, hogy hogyan változtak a legelők és pásztorok világa a 19. századtól napjainkig a Bakony-Balaton térségében. Merre legeltettek és kik legeltettek hajdanán és kik őrzik még a legeltetést és pásztor hagyományok gyakorlatát. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának megvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit.
Az előadónak 2024-ben jelent meg A vadon legeltetése Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl című könyve, melynek egyik társkiadója a Hagyományok Háza.
Hírek
Jegyvásárlás
