Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncfolklorista, táncpedagógus, a Nemzet Művésze meghatározó szerepet játszott a 20. század második felének magyar táncművészeti életében.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Bezártság és izoláció, szabadság és végtelenség. FrenÁk koreográfiájában az érzéki koreográfiai szerkezetek dinamikus mozgásformák által nyernek láthatóságot és ragadják magukkal a nézőt.
Van, hogy muszáj mindenestül elmerülni egy igazi klasszikus világában: a Szegedi Kortárs Balett családi mesebalettje erre ad lehetőséget a família minden tagjának.
Egy borús napon nincs is jobb kaland, mint felfedezni a nagy ruhásszekrényt! Uccu hát! Elevenedjen meg minden, amit a 6 jóbarát talál: sapka. sál, hátizsák! A Győri Balett új, gyermekeknek szóló előadásában Gryllus Vilmos Maszkabál című lemezének hősei köszönnek vissza, egy nagy közös játék keretében.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Marék Veronika kedves kis hősei arra tanítanak minket, hogy ne akarjunk másnak látszani, csak azért, hogy befogadjanak minket olyanok, akikkel nincsen semmi közös bennünk. Merjünk önmagunk lenni, merjünk azok lenni, akik vagyunk! Mindenki értékes és mindenkinek van valahol egy társa, aki olyan mint Ő.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság, valamint az egyszerűség dicsérete.
"Kippkopp a havas erdőben sétált, mikor odaröppent hozzá barátja, a cinke…" kezdődik Marék Veronika meséje egy egészen különleges napról, melyben a kis gesztenyefiú ellátogat a városba, hogy megtudja, miért nőtt fenyőfa egy házban, a szoba közepén. Kalandja során megismerkedik a kis Csillaggal, aki végigkalauzolja őt a díszbe öltözött fenyőfán, s végül megtudja ő is mi is az a Karácsony.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása.
A Testbe zárt ima táncszínházi produkció az egykori táncművész, Horváth Renátó tragikus hirtelenséggel bekövetkezett bénulásának történetét és az ezzel járó periódusait dolgozza fel.
Egyszer... amikor a gonosz páncélfejű grafitbogarak uralkodtak az erdőben, egy éjjel gyönyörű gyógyító erejű virág nőtt a rét közepén, és a varázsvirág visszakergette a szürkebogarakat a föld alá.
Ám egy napon hatalmas vihar támadt, és letörte a varázsvirágot...
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
KitchWald a szépséggel és titkokkal teli mágikus erdő, a káosz és a rendbe vezető út, amely egyszerre csábít és riaszt, kelti a megnyugvás és a nyugtalanság érzését.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja.