Veszélybe kerül a meseerdő sorsa. A varázslatos erdőben, ahol a mesefigurák élnek, a tündérek varázspálcával teszik meséssé a mindennapokat. Csingiling tündér varázspálcája azonban elromlik. Szerencsére Csingiling találkozik Sammel, a tűzoltóval, aki segít neki megfejteni a kacifántos használati utasítást, együttes erővel megjavítják a varázspálcát, így megmenekül a meseerdő minden lakója.
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
Egy szakmai vezető kíséretében beleshetsz az előadás előtti utolsó simításokba, megnézheted a hatalmas díszleteket, a technikát, a zenekart hátulról, és választ kapsz minden „hogyan csinálják?” kérdésedre, a túra fénypontjaként pedig találkozhatsz a darab sztárjaival.
Huszonkilenc éves basszusgitáros hölgy Indiából. A legtöbbeknek már ennyi információ alapján is azonnal Mohini Dey jut eszébe. Fiatal kora ellenére oldalakat lehete teleírni mindazon művészekkel és fesztiválokkal, akikkel és ahol kilencéves kora óta fellépett. Basszusgitáros édesapja kezdte egyengeti szakmai útját, amelyen eddig találkozott Steve Vai-jal, Zakir Hussainnel, Quincy Jonesszal, Vinnie Colaiutával és – nem utolsósorban – Borlai Gergővel.
Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.
Évszázadokkal a Netflix előtt Shakespeare megalkotta az első sorozatgyilkost: egy torzszülöttet, egy ékesszóló és lesújtó bohóc-erőszaktevőt, aki végigvezet a pusztítás könyörtelen útján.
Kevés olyan fergeteges komédia látható a hazai színpadokon, mint a Nézőművészeti Kft. (Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Katona László) „A fajok eredete” című előadása. Nem véletlenül fut mindenütt telt házzal, 2010 óta töretlenül. Most 2026. május 11-én, 19.00 órától a miskolci Tudomány és Technika Háza TTH Színpadán láthatjuk a legendás előadást, amely az evolúciót és az emberi degradációt mutatja be önironikus, harsány stílusban, a Harsányi Attila és vendégei sorozatunk részeként.
A 2025 tavaszán indult művészettörténeti előadássorozatunk Vágó Zoltánnal, 2026-ban is folytatódik. Vágó Zoltán festőművész, tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1986-ban. Mesterei Kokas Ignác, Dienes Gábor és Bráda Tibor voltak.
Polcz Alaine amikor megírta saját történetét, nem csak a XX. század egyik legfontosabb női nézőpontú tényirodalmi alkotását hozta létre, hanem minden nőt arra buzdított, hogy merjenek bátran fogalmazni saját életük eddig kibeszéletlen traumáiról.
A Győri Nemzeti Színház a KultUp programmal közösen, arra vállalkozik, hol osztálytermekben, hol a Padlásszínház ficaknyi terében három különböző korosztályú nő hangján szólaltassa meg ezt a fájóan kegyetlen, mégis felemelően humanista történetet.
„Az eddigi legszemélyesebb előadásunk. Lecture, vallomás és számvetés. Elmegyünk a gyerekekkel Japánba, aztán meglátjuk, mi lesz.” (Kiss-Végh Emőke, Ördög Tamás)
Gimesy Péter művészettörténész-filozófus legújabb sorozatában a legismertebb progresszív rock zenekarok történetével foglalkozik. Az előadásokon a Genesis, a Yes és a Pink Floyd történetét ismerhetjük meg, az utolsó alkalommal pedig közkívánatra a 2024-es hard rock sorozatban már bemutatott Deep Purple történetét új elemekkel frissíti fel az előadó.
Izabella Caussanel francia–magyar énekesnő és dalszerző. Első lemezén, saját dalok mellett francia sanzonok és magyar népdalok feldolgozásai is helyet kaptak. A zenéjében az avantgárd jazz találkozik a sanzon és a népzene világával, ebből születik meg a saját, kortárs hangzása.
Hírek
Jegyvásárlás
