Téged is érdekel az Ökotudatosság és szereted a szép dolgokat? Ha fontos számodra a környezettudatosság, és közben imádod az egyedi, szép kiegészítőket, ezen a workshopon elkészítheted az új kedvenc vászontáskád! Fesd meg a saját vászontáskád, amely nemcsak stílusos, de valóban hasznos darabja lesz a mindennapoknak.
Micimackó fázik! – Ez aztán egy kakukktojás a Dörmögő Dömötör Színház repertoárjában.
A cím Bródy János szüleménye, de ez nem véletlen! Az Almaszósszá formálódott zenekari gárda hűen Bródy úr
munkásságához, kizárólag az általa megírt dalokat prezentálja, mondhatnánk ezt úgy is, hogy Halász Judit tribute koncert
formájában, de mivel ez nem egyszerűen csak egy koncert, mert Orosz Csenge színművész / énekesnő vezetésével
mese és társasjáték is egyben.
Elhangzik az összes fontos XX. századi gyereksláger, XXI. századi köntösbe kötve kössz, ha jössz.
Az ajánlás itt felesleges, mert a tapasztalat az, hogy nem volt még város a produkció életében, amelyben a nagymamák
ne csápoltak volna, az anyukák nem kapkodták volna el a jegyeket, és a gyerekek ne táncoltak volna.
FIGYELEM! Az előadás koncert műfajú, így egyes helyszíneken a terem ill. a nézőtér berendezése nem minden esetben
színházi ültetéses módon történik. Ahol lehetséges, tánctér kerül kialakításra.
A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).
Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Don Alvaro cirkuszában a labdazsonglőrtől az erőművészen át a kígyóbűvölőig mindenkinek hatalmas füle és bársonyos bundája van – itt
ugyanis minden artista NYÚL! Ne tessenek, kérem, csodálkozni, ez az igazság! Hol is keresne másutt munkát Péter, a zenebohóc és hol is
találhatná meg máshol élete párját, Pankát, a kötéltáncost, mint ebben a különös cirkuszban?
A mese a kutya–macska barátságra épül. Irma néni és Károly bácsi két elkényeztetett cicájukkal, Lukréciával és Szerénkével éli mindennapjait egy falusi házacskában. A gond akkor kezdődik, amikor A gond akkor kezdődik, amikor megérkezik Frakk, a harcias kutya, akit Károly bácsi egyik volt osztálytársától kap, és aki rövid időn belül a macskák réme lesz.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).
Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.
Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Van, hogy csak pislákol, van, hogy nem is értjük, hogy lehet ennyire erős. Van, hogy kialszik, s nem tudjuk meglehet-e gyújtani újra és ha igen, mégis hogyan.
Mindennek az eredője, a belső indíttatás, mely döntéseinket határozza meg, úton a cél felé.🛣️
Műfajok találkozása! Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista?... Mennyire szabad a zene, a zenész és Ön, kedves közönség? Szabad a játék? Nem kell aggódni, jó móka lesz! Semmi komoly.
Kevés olyan zenekar létezik Magyarországon, amely immár 45 éve töretlenül alkot és arat sikereket hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A Solaris most ezt a páratlan jubileumot ünnepli, az eseményhez kapcsolódva pedig egy monumentális dupla stúdióalbum lát napvilágot Marsbéli Krónikák III. címmel, amelynek bemutatóját egy különleges koncert keretében hallhatja a közönség a Várkert Bazár színpadán.
„… Tudod, minden történetemben arra törekszem, hogy a valódi élet érzését adjam át, ne csak leírjam vagy kritizáljam, hanem megelevenítsem azt. Hogy amikor olvasol tőlem valamit, valóban átéld. Ez nem lehetséges anélkül, hogy a szép mellé a rosszat és a rondát is beletennéd. Mert ha csak szép van, az nem hihető. A dolgok nem így működnek.
Úgy írni, ahogy én akarok, csak úgy lehetséges, ha mindkét oldalt megmutatom, 3 dimenziót, és ha lehet 4-t…”
Utazásra invitáljuk a nézőt Hemingway világába. Kubán, Párizson, Afrikán, Floridán, szerelmeken át, végigkalauzolva őket egy életen. Bemutatjuk az írót, a haditudósítót, a partizánt, a vadászt, a halászt, az édesapát, a férjet. Persze a teljesség igénye nélkül. Ahogy az író maga is írta:
„Bármikor megeshet még egy ilyen kitalált történettel is, hogy némi fényt derít a már megírt valóságra.”
A formációt korábban már nagy érdeklődés és siker fogadta számtalan klubban és fesztiválon. Müller Péter Sziámi ezúttal a 80-as évek betiltott és olykor megtűrt dalait (URH, Kontroll-Csoport, Sziámi) és a hozzájuk fűződő eseményeket idézi fel, de Kirschner Péter gitáros-zeneszerző (a másik Felevad) segítségével ízelítőt kaphatnak a legújabb közös termésből, a Sziámi AndFriends legjobb számaiból is. Kérdezni lehet – hallgatni csak a dalokat kell.
Hírek
Jegyvásárlás
