Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait.
Az abszurd színháza. A Strip-Tease, két egyszerű üzletemberről szól: Mr. 1 és Mr 2, akiket egy nap rajtaütésszerűen kergetnek be egy üres terembe, ahol időnként egy nagy, fenyegető kéz ruhadarabjaiktól fosztja meg a két eltévedt alakot, mígnem csupán a fehérnemű marad rajtuk. A két férfi megpróbáltatásainak forrása nem egyértelmű. A kéz mögött rejtőző láthatatlan arc utasításait követő két ember problémája nem a mindenkori hatalom jelenléte, sokkal inkább az önálló gondolatok hiánya, valamint a bennük kavargó kérdések visszafojtottsága. Az előadás a probléma plasztikus megtestesüléseként szólítja közös párbeszédre nézőit.
Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?
A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának, bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot.
A MARICA BÁBSZÍNHÁZA messze földön híres a környezettudatosságáról, jelszavuk a „bábmiből lehet bábmi bábhogyan” épp azt példázza, hogy a legegyszerűbb tárgy is válhat a kezünk között békává vagy akár királyfivá is.
Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti „rókavárban”. A rókaszülők szürkülettől hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. A rókacsaládot egy vadász és kutyája elpusztítja. Egyedül Vuk éli túl a támadást. Vuk örökölte nagyapja legendás hírű vérét, szimatát, vadászösztönét.
Szutyejev közönségdíjas meséinek színpadi változata, a Budapest Bábszínház művészeinek alkotásában. Két vidám egyfelvonásos. Az első részben a kiskakast “kiszínezzük” .. (titok), a másodikban pedig a kiskacsa az árnyékát keresi, Zselé a kecske segédletével.
A Varázsfuvola egy nagyon gazdag, fordulatokban bővelkedő, rétegeiben külön-külön is elemezhető meseszerű történet, melyet számtalan feldolgozásban, értelmezésben láthattunk már.
Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?
Átokverte sorsokban bolyong Köles Feri miként egy eltévedt antik hős a zsákutcában, miközben felmondja a Tar Sándort, a Mi utcánkat, a Mi életünket, a valóság egy nem is annyira távoli olvasatát. Azokról az emberekről mesél, akik még tudják, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában..
Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy mit keresnek benne tündérek? Az előadás során erre is fény derül!
Egy kortárs előadás a mai ötvenesekről. Rólunk. Pazar szereposztás az évad leghitelesebb szomorú komédiájában! Kihagyhatatlan! Az évadban már csak 2 alkalommal!
A beszélgetőkönyv, illetve a belőle inspirálódó előadás kortörténeti dokumentum: az 1945-1946-os színházalapítás történetét, valamint a marosvásárhelyi és székelyföldi színházkultúra nagyrealista vonulatát is meghatározó alkotó életútjának fontos állomásait dolgozza fel dramatikus, interjúszínházi formában.
Bartos Erika nagysikerű mesesorozatának epizódjaiból Nagy Orsolya készít színházunk számára színpadi forgatókönyvet. Az óvodás korú nézőinknek szánt előadást a Kolibri Fészekben Andrusko Marcella rendezi.
Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.
Az előadás a címbéli „miért”-re keresi a választ, feltárva a szűkebb és tágabb környezet felelősségét: mi is történik a világban, és mik az emberi boldogulás bennünk és körülöttünk levő gátjai. Az előadásnak nincs épített díszlete, könnyen utaztatható, bármilyen térben előadható, a látványt Schnabel Zita invenciózus, nagy fantáziájú jelmezei határozzák meg.
Igazán személyes előadással zárjuk ideiévadunkat: ezen az estén saját kedvenceinkről mesélünk. Szóba kerül majd minden, ami az eddigi alkalmakon kimaradt, pedig érdemes beszélni róla, miközben a zene és a tánc nagy alakjai mellett talán rólunk is egy kicsit többet megtudhat a kedves közönség.
Hírek
Jegyvásárlás
