Madách Színház néven több színházi vállalkozás is létrejött századunkban Budapesten. 1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy társulat, mely zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult. Alig több mint egy évig működtek, új típusú programmal indultak, legnagyobb sikerük a százas szériát futó Holnap reggel című Karinthy Frigyes dráma előadása. A kísérletezés elvérzett, a társulatot 1920-ban kilakoltatták a Zeneakadémiáról.
A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg az eredetileg mozinak épült, Madách tér 6. szám alatti épületben. Gerlóczy Gedeon tervezte, és gróf Károlyi István vállalkozásában kezdte meg működését a mai Madách Kamara őshelyiségében az akkor 600 személyes színház. Azóta jónéhány átépítést ért meg, és minden átépítéssel csökkent a férőhelyek száma. Az első igazgató Földessy Géza, őt követte 1941-ben Pünkösti Andor. A társulat olyan tagokból állt, mint Dajka Margit, Várkonyi Zoltán, Sulyok Mária, Gábor Miklós, Greguss Zoltán. Pünkösti antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Színházi könyvsorozatával elméletileg is megalapozta színháza programját. Várkonyi Zoltán IV. Henrik-je, Hamlet-je, a Képzelt beteg beli alakítása máig ható színházi legenda.
1944. március 19-én a német megszállással meghalt az éltető szellem. A színházat bezárták, Pünkösti öngyilkos lett. A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren. 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színművészeti Főiskolának (akkor Színiakadémiának hívták) ítélték a Madáchot. 1947-ben a magyar színházak közül elsőnek államosították, Állami Madách Színház néven.
1949-ben érdekes fordulat következett. Miközben abban az évben az összes magyar színházat államosították, a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt, és a Főiskola hatásköréből kiválva, Madách Színház néven működhetett, természetesen továbbra is állami tulajdonban.
1951-ben óriási változás történt a Madách életében. Az addigi kamara jellegű szervezet immár nagyszínházi körülmények közé került. Az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe költözött, újjászervezett társulattal, új vezetéssel, Horvai István igazgatásával. A Madách téri helyiséget a Faluszínház kapta.
1954-ben született meg a ma is működő konstrukció.
Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében.
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A III. Madách Musical Pályázat győztes műve, amely 52 pályamű közül nyerte el az első díjat, forradalmian új hangvételű musical, melyben a kor magyar dallamvilága keveredik XXI. századi zenei formákkal. Szerelem, szenvedély, küzdelem a hazáért, a magam igazságáért, az életért. Háromgenerációs, nagyszabású, magával ragadó, látványos előadás.
"A jégbe zárt csoda, ahol nincs térerő és ezzel segítség sem, ha bajba kerülsz. Grönland nem viccel és ha nem készülsz fel megfelelően, ha nem tiszteled eléggé, könnyen bajba kerülsz. És sajnos tragikus pillanatai is voltak az utamnak, amelyek azonban megtanítottak arra, hogy milyen felelőssége van egy bloggernek abban, hogy mit és miképpen ír le, mutat be és ez mennyire áll közel a valósághoz.
A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy napot egymással töltenek, az évek során pedig a kaland mély emberi kapcsolattá válik.
Lázár Ervin csupaszív, tanulságos meséi Gerner Csaba humoros és érzékeny átiratában, Gulyás Levente játékos és fülbemászó dallamaival kelnek életre a Madách Színházban, közös kalandozásra invitálva kicsiket és nagyokat egyaránt.
A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.
Hírek
Jegyvásárlás
