Fesztiválzáró hangverseny a megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Kamarazenekarral.
A Zempléni Fesztivál tiszteletbeli örökös vendége, az egykori fesztiválalapító Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén a klasszikus zene két egymástól távoli pólusa, két különböző világ tárul a közönség elé. A hangverseny első felében a legnagyobb barokk zeneszerző szvit- és partitarészleteiből született átiratokat mutatnak be.
Dmitry Sitkovetsky, a 36 éve Londonban élő 1954-es születésű (Baku, Azerbajdzsán, Szovjetunió) kortárs hegedűművész-karmester neve muzsikusként és fesztiválok igazgatójaként is jól cseng Európától Ázsián vagy éppen Észak-Amerikán át Japánig, de neve ma már egyet jelent az átírás művészetével is. Bach műve az ő átiratában csendül fel.
Ki ne ismerné Johann Sebastian Bach Chaconne-ját, a d-moll szóló hegedűpartita utolsó tételét? A zeneszerzőket újra és újra arra ösztönözte, hogy ezt a kivételes darabot más hangszerek számára is hozzáférhetővé tegyék. A legismertebb feldolgozás talán a német-olasz zeneszerző-zongorista-karmester s egyben zenetudós Ferruccio Busoni-é (1866-1924). Anélkül, hogy túlságosan elhatárolódott volna Bach eredetijétől, a vonósok virtuozitását igyekezett átültetni saját hangszerére úgy, hogy a legtöbbet hozza ki a modern zongora adottságaiból. A ma esti előadásban azonban nincs zongora, ezért Tfirst Zoltán munkájának köszönhetően az átirat átiratát hallhatjuk.
A szünet után pedig az előző századforduló évében, 1900-ban keletkezett izgalmas Enescu-oktett hangjai cikáznak a történelmi helyszín falai között, az eredetileg nyolc vonós helyett zenekari hangzássá bővített intenzitással.
Hírek
