Georg Büchner három klasszikus darabját (Danton halála, Leonce és Léna, Woyzeck) majdhogynem minden színház műsorra tűzi a világon. A Woyzeck volt Büchner utolsó alkotása. Az öt töredékben fennmaradt művet egy 1821-ben elkövetett gyilkosság inspirálta: egy féltékeny borbélylegény hét tőrdöféssel ölte meg kedvesét, melyért később nyilvánosan kivégezték. A korabeli újságcikkek és a törvényszéki orvosi jegyzőkönyv váltak a Woyzeck tragikus történetének kiindulópontjává. A darabot csaknem minden műfajban (film, rajzfilm, musical) feldolgozták már, ugyanakkor minden alkalommal nagy kihívást jelent úgy a színészek, mint a rendezők számára.
Woyzeck a környezete által kiszolgáltatott ember, aki befele menekülve saját mitológiáját hozza létre. Nem őrültebb, mint a többiek, csak egy sajátos belső logika szerint létezik, amellyel a kiszolgáltatottságot próbálja kivédeni: sikertelenül, mivel nem a környezetében keresi problémájának megoldását, hanem belül, saját magában.
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, Melkett ezredest, illetve egy gazdag műgyűjtőt, Lembergert. Azonban váratlanul elmegy az áram, így teljes sötétségben kell fogadni és megnyerni az illusztris vendégeket. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul Harold Gorringe, a szomszéd is idő előtt állít haza…
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott…
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...