A Debreceni Virágkarnevál Debrecen legismertebb, Magyarország egyik legnagyobb rendezvénye, amely az utóbbi években egy teljes hetet felölelő rendezvénysorozattá nőtte ki magát. A négy évtized alatt országos és nemzetközi viszonylatban is elismertté vált. 2009-ben a Speciális Fesztiválok kategóriájában kiváló fesztivál minősítést kapott.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. augusztus 20. hétfő, 10:00
Ez az ünnep
városunk legnépszerűbb turisztikai eseménye ahová a világ majdnem minden
tájáról érkeznek fellépők és látogatók is.
A negyvenéves jubileumon a
rendezvény „átlépte a város kapuját” és azóta több hazai nagyvárosban is
bemutatkozott egy – egy virágkocsi. 2009-ben a vándorút első állomásaként
Budapestre, majd Balatonfüredre látogattunk el, 2010-ben „bevettük” Eger
városát, majd átszelve az országot két virágkocsi érkezett meg Pécs városába,
kapcsolódva az Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz. 2011-ben Cegléd
városában vendégeskedtünk. 2011. különlegesen fontos év volt a város
számára, hiszen 650 évvel ezelőtt 1361-ben, I. (Nagy) Lajos Anjou király idején
szerzett mezővárosi rangot, s ezzel a bíráskodás és az önkormányzatiság jogát.
Ez a jeles évforduló a karneváli programsorozatban is kiemelt jelentőséget kapott.
2012-ben a hagyományokhoz híven, Debrecen utcáin számos program
várja az idelátogatókat; hazai művészek, egyedi produkciók gondoskodnak a remek
hangulatról.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Vajon hogy kerül ez a “teddlenerontsd” kiskondás a varázslatos mindentlátó királylány udvarába??? Csak nem ő is hallotta a királyi hírnököt, miszerint közhírré tétetik, hogy azé lesz a mindentlátó királylány, aki úgy el tud bújni, hogy a királylány nem látja meg?? Csak nem azt vette a fejébe, hogy ő is megpróbálkozik?? Ő??? Ez az ügyetlenke, aki még a rá bízott malacokat se tudja megőrizni?? Kilencvenkilencen próbálkoztak, mindnek feje hullt! És akkor majd pont ő???
Hát hogy gondolja ez a bohókás? Ez a balga kis csacsi? Hogy jut el egyáltalán a királyi udvarba?? Szegény még félig se jut, hát éhen vész, szomjan hal!!
De ha el is jut, hogy fog úgy elbújni, hogy a mindentlátó királylány ne lássa meg??
Miért nem maradt inkább otthon, kereste a szerte szökött malacait?
Jaj, jaj, kiskondás, mi lesz most veled? A te fejed lesz a századik…?
Vagy talán… talán-talán… mégiscsak… lehetséges lenne hogy…? Képes lenne rá, hogy…?
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
Hírek
