Krakkói Opera
Krakkó, Lengyelország
Viktor Ullmann: AZ ATLANTISZ CSÁSZÁRA
Opera egy felvonásban.
A szöveget Peter KIEN írta.
Közreműködik: a Krakkói Opera Zenekara.
A német nyelvű előadás magyar és angol felirattal kerül bemutatásra.
A darab tragikomikus karakterét és tisztán allegórikus cselekményét - mely a háborús száműzött és koncentrációs tábort megjárt szerző élményeiből táplálkozik – a Krakkói Opera produkciója népszínházi hagyományok szerint tálalja.
A bábuként viselkedő groteszk, eltúlzott karakterek mentesek bárminemű történelmi attribútumtól. A színpad egyetlen tárgyi eleme egy ringlispil-szerű építmény, mely – kabátokkkal teleaggatva - kísértetek karneválját idézi.
Prológ: A hangosbeszélő bejelentése szerint ‚valamiféle operát‘ adnak elő a művészek, az opera szereplői a következőek: Überrall, Atlantisz császára, akit senki sem látott, amióta palotájába zárkózott azzal a céllal, hogy így majd jobban tud kormányozni, a testtelen-anyagtalan Dobos, aki sokban hasonlít a Rádió-Hangosbeszélőhöz, a Katona, a Lány, a Halál, s végül a Bohóc, aki nem véletlenül szimbolizálja az életet magát, hiszen tud sírva nevetni.
Első jelenet: A Bohóc a világ bukásán elmélkedik. A Halál arról érdeklődik, hogy milyen nap van, de a választ egyikük sem tudja, elvesztek az időben. A Halál a nagy háborúkra emlékezik. Overall császár parancsára a Dobos az eddigi legszebb tavasz érkeztét hirdeti ki. A császár arcátlanságától felháborodott halál kettétöri kaszáját és kijelenti, hogy mostantól senki sem halhat meg.
Második jelenet: A Császár a Hangosbemondótól értesül a várható háborús pusztításokról. a Halál nyilvánvalóan nem teszi a dolgát, hiszen egy terrorista is másfél óráig húzza – élve - a saját kivégzését követően. A Császár elrendeli azonnali lelövetését, de ez is szánalmas eredménnyel jár. S mi még rosszabb, a harcmező borzalmas mészárlásainak híre is kacsának bizonyul, mivel az állítólagos áldozatok továbbra is élnek. A felbőszült uralkodó dekrétumot bocsát ki.
Harmadik jelenet: A Dobos felolvassa a dekrétumot. A Katona s a Lány próbálják egymást meggyilkolni, kevés sikerrel. A Katona megpillant valamit a Lány szemében, amit valahol korábban már látott – egy másik lány szemében. A szerelem ösztönétől letaglózva megfeledkeznek a háború borzalmairól. Fütyülnek a Dobos hadba hívó szólamaira: a szerelem győz, mert a szerelem még a Halálból is poétát farag.
Negyedik jelenet: A továbbra is szobájába zárkózó Császár fertelmes híreket hall: senki sem akar meghalni, s ez lassan az őrületbe kergeti őt. A Halál okítani próbálja: az ő küldetése nem az élők kínzása, hanem az emberek gyötrelmektől való megszabadítása. A Halál végül hajlandó folytatni tevékenységét, de csak azzal a feltétellel, hogy magával a Császárral kezdheti. A Császár véleménye szerint az emberek aligha érdemlik meg ezt az áldozatot, de végül mégiscsak enged.
További szereplők:
Kaiser Overall: Witold Żołądkiewicz
A hangszóró: Piotr Miciński
A katona: Vasyl Grokholskyi
A lány: Katarzyna OLEŚ-BLACHA
A dobos: Anna Lubańska
Rendezőasszisztens:Dagmar Bilińska
Karmester asszisztens: Paweł Szczepański
Ügyelő: Magdalena Wąsowska
Világítástervező: Dariusz Pawelec
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.
Hírek
