Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely "…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része.
Éreztük már évekkel ezelőtt: az István darab önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak." - jellemzi alkotását a zeneszerző.
Utódlási harc izgalmas drámája a darab - amely István király uralkodásának utolsó évéiről szól - olyan, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint például István király egyetlen fiának, trónörökösének, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, amelyet értelemszerűen utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. Mindez mit jelent ma? Kicsit azt mutatja számunkra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő "zivataros" századokban…
A történelem fintora, hogy István unokatestvérének, egyben vetélytársának a hatalomból való félreállítása és megvakíttatása után pont Vászoly fiaiból kerülnek ki az interregnum utáni Árpád-házi királyok.
A darab ősbemutatója óta eltelt több mint tíz év. Szörényi Levente és Bródy János Kerényi Miklós Gábor kérésére csak és kizárólag az Operettszínház számára készített új változatot, amelybe négy új dal került, és teljesen filmszerű-jelleget kapott a rockopera. Szörényi munkája már-már Wagner operáit jellemző nagyszabású zenedramaturgia, pontosan ábrázolja a lélektani folyamatokat, és tulajdonképpen ez az a remekmű, ami az Árpád népe előfutáraként felöleli a zeneszerző egész életművét.
Különleges pillanat egy színház életében, amikor a nagy elődök, a nagy utódok és az ifjú tehetségek, azaz három generáció játszhat-énekelhet együtt egy színpadon, Önöknek, Önökért, s azért, hogy magyar történelmünk egy parányi, de sorsfordító szeletét mindenkihez eljuttassák.
Koprodukció a Thália Színházzal.
Szörényi Levente szerzői jogait a Zikkurat Színpadi Ügynökség Kft. - Rosta Mária -, Bródy János szerzői jogait a Melody Kft. - Mentler Krisztina - képviselik.
Közreműködik: a Musical Együttes, a Színház Balettkara, a Színház Zenekara és a Pesti Broadway Stúdió növendékei.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó acciaccaturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok. De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégiscsak a nők voltak. Remekművei közül nem egyet ajánlott kifejezetten egyik vagy másik szerelmének, akik örök életűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban.
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel,…
A világsiker most Budapestre érkezik!
Gyerekeknek álomszép kaland, felnőtteknek mélyen megérintő történet – közös családi élmény, amire még évek múlva…
Hírek
