Először mutatja be kőszínház a méltán híres szerzőpáros shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható művét, ezt a nagyon izgalmas, emberi konfliktusokban gazdag rockoperát, amely "…nem az István, a király folytatása, inkább a téma […] államalapító uralkodónk életének-munkásságának […] lezáró része. Éreztük már évekkel ezelőtt: az István darab önként kínálja magát, hogy idővel megválaszoljuk az ott nyitva maradt kérdéseket. Persze nem a saját kútfőnkből, hanem a történelmi összefüggések segítségével, amelyek hűségére akkor is vigyáztunk, amikor teret engedtünk az alkotói szabadságnak." - jellemzi alkotását a zeneszerző.
Utódlási harc izgalmas drámája a darab - amely István király uralkodásának utolsó évéiről szól - olyan, meg nem fejtett rejtélyek nyomába kalauzolja a nézőt, mint például István király egyetlen fiának, trónörökösének, Imre hercegnek máig tisztázatlan, csak a krónikákból ismert halála, amelyet értelemszerűen utódlási harc követ. A háttérben és a nyilvánosság színpadán ármánykodás, cselszövés, kényszerű paktumkötés húzódik. Mindez mit jelent ma? Kicsit azt mutatja számunkra, hogy a helyzet akkor sem volt más, mint az azt követő "zivataros" századokban…
Vászoly fiai (András, Béla, Levente): közreműködik a színház Musical Együttese, Zenekara, Balettkara, Pesti Broadway Stúdió növendékei és gyerekek.
Zenei munkatársak: Axmann Péter, Balassa Krisztián, Nagy Gábor, Lőkös Dorottya, Puskás Dóra.
A zenekarban a brácsásokról születik a legtöbb vicc. Ők pedig megmutatják - a zenekar legmenőbb arcaiként-, hogy a brácsa képes virtuóz módon énekelni, dörögni és mindenkit leiskolázni.
Hófehérke és a gonosz mostoha története, Kocsák Tibor fülbemászó zenéjére, ifj. Harangozó Gyula ötletekből kifogyhatatlan koreográfiájával, Velich Rita gyönyörű jelmezeivel,…