A tévedésből a leány apjára Gáspárra terelődő gyanú és az attól való szabadulás reménytelen kísérlete sok humoros jelent alapját képezi a továbbiakban. A jól hangzó rutinos hazugság a későbbiekben Gáspár barátait is bajba keveri. A darab centrumában az ellentmondást nem tűrő, magabiztos Mama, Gáspár anyósa áll, aki látszólag az összes fonalat a kezében tartja és az események írányítója. De vajon ki lehet a titokzatos Bubus, aki a szerelmes levelet írta? A fináléban ez is kiderül. Az egyes jelenetek közt korabeli dalok is elhangzanak, színesebbé téve az előadást.
Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.
Egy miniszter pályafutásának csúcsa felé közelít, ugyanis reményei szerint az államfő hamarosan őt bízza meg kabinetváltással, egyúttal pedig megkapja miniszterelnöki kinevezését. Ám ember tervez... ugyanis barátja, Bouladon képviselő szokatlan kéréssel keresi meg: szeretné a miniszter feleségét egy hétre elvinni a Zöld-foki szigetekre, és ha ezt a kérését megtagadja, felfedi a miniszter féltve őrzött titkait. A miniszter megpróbálja megvesztegetni, sőt, még egy szexéhes csere nőt is felajánl. De, hogy mi lesz a történet vége, utazik-e Bouladon bárkivel a szigetekre, és lesz-e miniszterelnöki kinevezés, arra derüljön fény akkor, amikor megnézi ezt a kacagtató komédiát.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben,…