Váncsa István előadása a francia konyhának arról a vetületéről szól, amelyet a külvilág nem igazán ismer, sőt néha a létezéséről se tud. A francia kulináriára gondolván eszünkbe jut a bouillabaisse, a cassoulet, a quiche Lorraine, a ratatouille, továbbá az olyanok, mint az osztriga, a kecskesajt, a különféle pâték, rillettes-ek és terrine-ek meg az effélék.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 20. péntek, 19:00
Váncsa István előadása a francia konyhának arról a vetületéről szól, amelyet a külvilág nem igazán ismer, sőt néha a létezéséről se tud. A francia kulináriára gondolván eszünkbe jut a bouillabaisse, a cassoulet, a quiche Lorraine, a ratatouille, továbbá az olyanok, mint az osztriga, a kecskesajt, a különféle pâték, rillettes-ek és terrine-ek meg az effélék. Ez mind szép jó, a könyvben pedig megfelelő részletességgel vannak jelen, de akad itt sok olyasmi is, amiről az avatatlan külföldinek sejtelme sincs. Gondolnánk-e például, hogy a Rhône deltájában (ami olyan Provence-ban, mint nálunk a Hortobágy, csak vizesebb), különféle nyájak, gulyák és ménesek legelésznek, a tájegység jellemző étele pedig a gulyás? Neve bœuf à la gardiane, vagy egyszerűen csak gardiane, azaz gulyás. Nem egészen olyan, mint a mienk, hanem inkább az erdélyi tokányokra hasonlít, viszont igen finom. Vagy gondolnánk-e, hogy Franciaország népe imádja a pacalt, tájegységenként eltérő módon főzi, egyik változat finomabb, mint a másik, zömük csípős, némelyik ránézésre az általunk ismertre hasonlít, íze viszont sokkal komplexebb és izgalmasabb? És mit szólunk ahhoz, hogy a francia szakács vagy háziasszony a nálunk kissé lenézett disznólábból (gyengébbek kedvéért sertésköröm) ünnepi asztalra illő ínyencfalatok hosszú sorát képes előállítani? Mindezekről és sok minden másról is szó lesz az előadásban, amely Váncsa István Lakoma. A francia konyha legfinomabb ételeiből című új könyvéhez (a Lakoma harmadik kötetéhez) kapcsolódik.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
Az erdőben minden a természet rendje és körforgása szerint zajlik. Ez a nap mégis kicsit más, hiszen kis mókusok születnek. Bár ez is a természet rendje szerint van. De, az egyik kis mókus, Misi, más, mint a többiek, fekete a farkincája.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
Fellegi Anna - ének
Budapesti Akadémiai Kórustrásaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
ARLtistic Dance Company (koreográfus: Albert Réka Lilla)
Budafoki Dohnányi Zenekar…
Hírek
