„A könyvben leírt kalandok nagy része valóban megtörtént, egyik-másik velem, a többi hajdani iskolatársaimmal.” (Mark Twain 1876)
Ki ne ismerné Tom Sawyert, aki a Mississippi melletti falucskában
tölti kamaszkorát, és igazi rosszcsont viselkedésével borzolja
környezete idegeit? Ki ne irigykedne azért a határtalan fantáziáért,
amelynek köszönhetően fantasztikus kalandokat képes önmaga és barátai
számára kitalálni?
Tom emlékei olyan gondtalansággal, szertelenséggel áradnak, hogy sem
az időközben eltelt másfél évszázad, sem pedig az elkerülhetetlenül
bekövetkezett társadalmi átalakulás nem kezdte ki hangulatát a
történetnek. Nem vitás, az iskolát és mindenféle kötöttséget utáló
kiskamasz utolérhetetlenül megtestesíti a gyerekkor összes varázslatos
élményét, amelyek híven visszaadják mindazon fontos dolgokat,
amelyekért élni érdemes, s amelyek foglalkoztatják a hasonló korú
ifjoncokat.