„A könyvben leírt kalandok nagy része valóban megtörtént, egyik-másik velem, a többi hajdani iskolatársaimmal.”
(Mark Twain 1876)
Ki ne ismerné Tom Sawyert, aki a
Mississippi melletti falucskában tölti kamaszkorát, és igazi rosszcsont
viselkedésével borzolja környezete idegeit? Ki ne irigykedne azért a
határtalan fantáziáért, aminek köszönhetően fantasztikus kalandokat
képes önmaga és barátai számára kitalálni?
Tom emlékei olyan gondtalansággal,
szertelenséggel áradnak, hogy sem az időközben eltelt másfél évszázad,
sem pedig az elkerülhetetlenül bekövetkezett társadalmi átalakulás nem
kezdte ki hangulatát a történetnek. Nem vitás, az iskolát és mindenféle
kötöttséget utáló kiskamasz utolérhetetlenül megtestesíti a gyerekkor
összes varázslatos élményét, amelyek híven visszaadják mindazon fontos
dolgokat, amelyekért élni érdemes, s amelyek foglalkoztatják a hasonló
korú ifjoncokat.