Tizenketten vannak. Egy ember életéről kell dönteniük. Az az ember meggyilkolt valakit, s ők most kimondhatják fölötte a halálos ítéletet. Igazságot tehetnek. Mert ők a törvény. Az esküdtek. Vajon a saját múltjuk, jelenük mennyire befolyásolja a döntésüket? Mekkora bennük a harag, a gyűlölet? Tudják, sejtik-e, a tettes miért tette, amit tett? Mindent mérlegelni kell, hiszen csak akkor ítélhetik halálra, ha egyöntetűen döntenek. Egyikük sem mondhat (vagy gondolhat?) mást, mint a többiek. És megkezdődik az idegek játéka. Ki mer ellentmondani a többségnek? Ki miért döntene úgy, hogy haljon meg az elkövető? Ki miért akarja megmenteni az életét?
Reginald Rose azután írta pattanásig feszült légkörben játszódó darabját, hogy korábbi rádiójátékából 1957-ben Sidney Lumet izgalmas filmet készített az akkori észak-amerikai társadalomban bujkáló vagy forrongó előítéletek, indulatok leképezésével. Ma Magyarországon nem kevésbé éles a kérdés, hogy kiben milyen düh lappang, ki ellen irányul vagy irányítható ez a düh, milyen formában képes kitörni, és mit vagy kit képes elpusztítani.
Kelemen József az utóbbi évadok gyerekelőadásai után most egy felnőtteknek szóló előadás rendezésére készül, s a tavalyi évben a Kaposvári Egyetem harmadéves hallgatóival rendezett azonos című előadás után nem marad kétség: sikerrel teszi ezt.
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva és Melman, a kissé hipochonder zsiráf napjaikat rajongó látogatók és biztos vacsoraidő között töltik. Egy félresikerült kaland után a Central Parktól egyenesen Madagaszkár vad és kiszámíthatatlan dzsungelébe csöppennek.