Manapság a „magyarság” és a „hazaszeretet” szavak olyan gyakran, tévesen használt, ideológiák mentén elpuffogtatott, értékítéletet hordozó fogalmak lettek életünkben, hogy közhelyessé, hangsúlytalanná váltak. Pedig – akármennyire is tágul a világ és bárhogy nőnek az ellentétek ebben a kis országban – e kifejezések nélkül előbb-utóbb üressé és gyökértelenné válhatunk. Akár itthon maradunk, akár „világgá megyünk”, a döntés nem könnyű. Előfordult már a történelem folyamán ennél kuszább helyzet is, volt, hogy az ország fogta a cókmókját és vándorolt kissé arrébb, esetleg a kényszer sodorta messze az itt lakót, a téma messziről jövő és öröknek látszik: Jó helyen vagyok? Hisz a magyarság megmarad, akár akarja az ember, akár nem. A magyarság, ami néha büszkeség, néha szitokszó. A magyarság egy létező, eleven entitás, aki értelmet keres önmagának…
A közel egy órás zenés előadás célja nem az iránymutatás. Nem közöl helyest és helytelent, hisz az nem létezik. Csupán kérdéseket vet fel, mérlegel, küzd és érez. Olyan költőket hív segítségül, akik mindezt mélyen átélték és papírra vetették - ki szenvedéllyel, ki fájdalommal, ki pedig iróniával. A tartalom aktualitása garantált. Nem csupán azért, mert az előadó a fiatal nemzedék képviselője, hanem mert ő maga is költő és dalszerző.
Szerzők:
Pál Péter
Sajó Sándor
Márai Sándor
Bella István
Karinthy Frigyes
Dzsida Jenő
Szilágyi Domokos
Előadja: Pál Péter
Rendező: Andrási Attila – Jászai-díjas
Hírek
Jegyvásárlás
