Fernando Arrabal (1932.-) spanyol származású kortárs francia dráma-, regény- és esszéíró, valamint költő és képzőművész, az európai abszurd dráma egyik legjelentősebb képviselője: több mint száz színdarabot írt. A Tábori pikniket a koreai háború ihlette 1952-ben: a fronton szolgáló kiskatonát meglátogatják a szülei – hogy együtt piknikezhessenek. A családi idillt egy ellenséges katona felbukkanása zavarja meg – de csak rövid ideig – ugyanis kiderül, hogy az ellenség ugyanolyan, mint mi. Ez egy végtelenül antimilitarista és szívfacsaróan nevetséges látomás a kispolgárról és a háborúról, az értelmetlen helyzetre értelmetlenül reagáló, és abban értelmetlenül elpusztuló emberről. Az előadás zenei betétjeit Lajkó Félix – a vajdasági hegedű virtuóz – szerezte.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
A „Popzene időgépben” koncepció mögött mindenki által ismert kortárs popsikerek és örökzöld popslágerek swingesített, jazzesített, doo-woposított, Motown-hangzású soulba ültetett feldolgozásai húzódnak meg. Egyszerű, de nagyszerű ötlet, ami tökéletesen működik.
Két jubileum varázslatos találkozása a Müpa színpadán: a Talamba Ütőegyüttes fennállásának huszonötödik évfordulóját Muszorgszkij idén százötven éves zeneművével, az Egy…